Mik az új balatoni vízparti szabályozásról készülő kormányrendelet pozitívumai, és hol lenne még szükség korrekcióra? – erről írt Huszár Szilvia szakértő a társadalmasítás utolsó napjaiban. Mint ismert, az illetékes tárca közzétette a Balaton új vízparti szabályozásának tervét (BATÉK és Vízparti Terv) július 16-án a kormany.hu-n és az e-epites.hu -n. A kötelezően előírt társadalmasítás mindössze 8 napig tart, és 23-án ér véget. Ez az utolsó lehetőség, hogy bárki véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen a Balaton-part jövőjét nagyban meghatározó új jogszabály megalkotásához.
(Fotó: Facebook/Kajetán Jácint)
.
Huszár Szilvia területrendezési szakértő, területi tervező, aki korábban részt vett a Vízparti Terv előkészítésében, az alábbiakban foglalta össze a véleményét:
A társadalmasításra bocsátott dokumentumcsomag a rendelet normaszövegét, egy rövid tartalmi összefoglalót, indoklást, valamint a hatásvizsgálati lapot tartalmazza. Utóbbi három dokumentum azonban szokatlanul rövid, tartalma csekély. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy egy hosszú előkészítési folyamaton átesett, többször módosított jogszabálytervezetről van szó. Az érintettek – különösen azok, akik most kapcsolódnak be először a véleményezésbe – joggal várhatták volna el, hogy a tervezet tartalmazzon egy világos, akár táblázatos formában összeállított összefoglalót az előző változatokhoz, illetve a korábban hatályos szabályozáshoz viszonyított változásokról, valamint részletesebb szakmai indokolást a módosítások hátteréről.
A társadalmasítás átláthatóságát és az érdemi szakmai észrevételek kialakítását elősegítette volna a dokumentumok szerkeszthető, kereshető formátumban történő közzététele is. Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalmasításra vonatkozó jogszabály nem tiltja a részletes indokolás nyilvánosságra hozatalát, sőt lehetőséget ad arra is, hogy az érintettek a jogszabály koncepcióját is megismerhessék.
Tovább nehezíti a véleményezést, hogy a BATÉK-ot megelőzően nem készült el – vagy legalábbis nem vált elérhetővé – az a megalapozó területrendezési terv, amely a 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Trtv.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján előfeltétele egy ilyen jogszabály elfogadásának. Mivel a BATÉK egy új jogszabály, a vízparti szabályozás újragondolását célozza, megalapozó terv hiányában a kapcsolódó térképi mellékletek és fogalmi keretek értelmezése különösen nehéz.
A szakmai párbeszédet, a partnerség elvét és a véleményezés érdemi voltát szem előtt tartva előnyös lett volna a nyolcnapos határidő meghosszabbítása, különösen a nyári szabadságolási időszakra való tekintettel.
**
Az új szabályozás-tervezet pozitívumai, a szakértői vélemény alapján:
A BATÉK preambuluma a kormányrendelet-tervezet érdemei közé tartozik
A rendelet szokatlanul hosszú preambulummal kezdődik, amely jól tükrözi a Balaton-parti szabályozás céljait, még ha az alapelveket kevésbé részletesen bontja is ki. A preambulum ebben az esetben érdemi értékkel bír, mivel egyértelmű üzenetet hordoz a közérdekű és környezetvédelmi szempontok érvényesítéséről. Ez különösen jelentős annak fényében, hogy a területrendezési törvény kiadása idején annak preambuluma még nem tartalmazhatott hasonló elemeket a Balaton sajátos védelméről.
Jogszabályi rendszerbe illesztés
A BATÉK a Vízparti Tervet a területfejlesztési törvényen keresztül egyértelműen beazonosítja mint különös szabályozást igénylő területrendezési tervet, amely leginkább a Balaton vízparti területeire terjed ki. Emellett pontosítja helyi építési szabályzatban (a továbbiakban HÉSZ) alkalmazandó, megengedőbb előírásainak körét a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban TÉKA) rendelkezései alapján. A főépítészi állásfoglalás határidejét 15 napban határozza meg. A BATÉK közvetlen alkalmazhatóságot biztosít a különféle építési, földügyi, vízügyi hatósági eljárások, településrendezési és településképi egyeztetési eljárások során. Ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor, valamint a telekalakítás és a területhasználat során abban az esetben is alkalmazható, ha nincs hatályos HÉSZ (helyi építési szabályzat), vagy az nem szabályoz teljeskörűen.
Területfelhasználási elvek és átfedések kizárása
A rendelet deklarálja, hogy a vízparti területfelhasználási kategóriák nem lehetnek átfedésben, és a Balaton teljes vízparti sávját le kell fedniük. Ez olyan tervezési elv, amely megfelel a magasabb szintű területrendezési elvárásoknak. A területfelhasználási kategóriák HÉSZ-be való átvezetésének megalkotása növeli az átláthatóságot és a jogbiztonságot. A BATÉK e téren jelentősen előre lép jogelődjéhez (a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez) képest, amely korlátozottabb területfelhasználási szabályozást tartalmazott, és nagyrészt az akkor hatályos országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) paramétereire támaszkodott.
Közhasználat, közstrandok, mederhasználat
A BATÉK pozitívuma, hogy előírja a közstrandok kijelölését és azok közhasználati célú megtartását, állami vagy önkormányzati tulajdonban. A mederhasználati vízilétesítményekhez (pl. mólók) kapcsolódó közhasználat jelölése, előrelépést jelent. Továbbá az is régebbi elvárás beteljesülése, hogy a vízjogi engedélyezési eljárásokban figyelembe kell venni a HÉSZ releváns rendelkezéseit, az eljárásban a jegyző, mint szakhatóság vesz részt.
Településképi szempontok és mobilházak szabályozása
A rendelet építészeti és településképi szempontból is előrelépést hoz, kiemelten kezeli a kikötők, strandok, kempingek megjelenését. Ezeket a területeket legalább településképi szempontból meghatározó területnek definiálja. Üdvözlendő új elem, hogy végre szabályozza a mobilházak és telepített lakókocsik elhelyezését, amelyekkel túlzsúfolt kempingek alakultak ki korábban. További előny, hogy a parti sétány és a tómeder közötti elválasztás tilalmát kiterjeszti: már a gyalogos közforgalom elől el nem zárható területek és a tómeder közé sem lehet kerítést vagy kaput elhelyezni.
Területi hatály bővítése
A Vízparti Terv hatálya bővül a korábbi vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekhez képest, így nagyobb területen várható kevésbé intenzív beépítés. Ez környezetvédelmi, tájképi és társadalmi szempontból is kedvező fejlemény.
**
A BATÉK főbb hibái és hiányosságai a szakértői vélemény alapján:
Elmaradt vizsgálatok és törölt szakmai tartalmak
A Vízparti Terv megalapozó dokumentációja nem készült el, ennek következtében a megfelelő egyeztetés nem történt meg az E-TÉR felületen és nem is fogadhatták el. A környezeti vizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció nem a tervre, hanem a jogszabály tervezetre készült el, ami ellentmondásban van az elrendelő rendelettel. A Balaton terhelhetőségi vizsgálata szintén nem készült el, amely a Vízparti Terv egyik fontos alappillére lehetett volna. Emellett az új tervverzióban törölték a szárazulati lehatárolás elveit. Ezek a hiányok a terv szakmai megalapozottságát gyengítik.
Hiányzó vagy pontatlan jogi fogalmak, partvonal-problémák
A BATÉK nem tartalmaz értelmező rendelkezéseket, pedig a Trtv. csak néhány fogalmat rögzít a BATÉK és a Vízparti Terv relevanciájában: Balaton vízparti területei, Vízparti Terv, közstrand, szabályozási partvonal. A többi BATÉK-ban, Vízparti Tervben használt fogalmat szükséges lett volna meghatározni. A területhasználati kategóriák elnevezései közül a strand, kemping, kikötő inkább létesítményekre utalnak, mint területfelhasználási kategóriákra. A jogi partvonalat – amely a Balaton közhiteles mederterületét határozná meg – a térképeken nem ábrázolják, noha más jogszabályokban szereplő fogalom. A minimum 30 méteres beépítetlen sáv szigorítása is elmaradt. A TNM rendeletek korábban ezt bizonyos helyeken alkalmazták (pl. Fonyód), és ezzel szemben 30 méternél keskenyebb parti sávot is jelöltek (Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves). Az egyenszabályozás még beépítetlen parti magán építési telkeket lehetetlenít el a beépítéstől. A tervezetben egy helyen szereplő parti móló fogalma tisztázatlan.
Több fajta szóhasználat a közhasználat körében
A BATÉK többféle megfogalmazást alkalmaz a közhasználatra: „közcélú használat”, „közösségi használat”, „közösségi célú használat”, ám ezek közül a magyar építészetről szóló törvény csak a „közhasználatú terület” fogalmát határozza meg. Ha a kifejezések szinonimák, azt tisztázni kellene, ha nem, akkor a jogbiztonság érdekében mindegyikhez külön definícióra lenne szükség.
Közterületek és közhasználat: súlyos jogbizonytalanság
A közhasználatú és közterületek jogállása alapvetően eltér, de a BATÉK ezeket nem kezeli egyértelműen. A közhasználatú területek lehetnek fizetősek és magántulajdonban is állhatnak, míg a közterületek (utak, közparkok) mindenki számára ingyenes használhatók és önkormányzati vagy állami tulajdonúak. A Vízparti Terv nem tüntette fel a Trtv. szerinti önkormányzati elővásárlási joggal érintett telkeket sem. Az ilyen telkeket helyrajzi számmal kellett volna felsorolni és ábrázolni, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekhez képest ez visszalépést jelent.
Megengedőbb rendelkezések a HÉSZ-ben
A BATÉK lehetővé teszi, hogy a HÉSZ-ek általános és egyedi eltéréseket is alkalmazzanak a Balatoni főépítész véleménye mellett, az állami főépítész jóváhagyásával. Így például csökkenthető a parkolók száma, egyes övezetekben a legkisebb telekméret, a kismértékű közútkorrekció vagy a maradványtelkek más övezetbe sorolhatók. A BATÉK által megtiltott rendeltetések a HÉSZ-ben továbbra is megmaradhatnak, ami az egész szabályozás hatékonyságát és értelmét kérdőjelezi meg.
A Vízparti Terv: keretterv jelleg, túl tág mozgástér
A BATÉK és a Vízparti Terv jelenlegi formája – a korábbi vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekhez képest – jóval tágabb mozgásteret enged a HÉSZ-ek számára a területfelhasználás, az övezeti besorolások és az építési övezetek kialakítása terén. Több év állt rendelkezésre a vízparti tervezésre, amely idő alatt az összevont területfelhasználási kategóriákat szétbonthatták volna. Az új településtervek elkészítésének határideje 2027. július 1. A tovább tervezést igénylő területek esetében ez rövid idő a BATÉK adta feladatok tervezésére.
Hajótárolás: rendezetlenség és visszalépés
A hajók tómederben történő tárolásának tilalmát törölték a tervezetből. Így a HÉSZ-ek jogosultak bójamezőket kijelölni a tómederben– akár strand- és zöldterületek előtt is – ami biztonsági és tájképi szempontból aggályos. A HÉSZ számára javasolt volna egységes elvek alapján meghatározni a kijelölés sarokpontjait és a tiltott zónákat is. A parti közhasználatú területeken korábban engedélyezett hajótárolások mentesülnek a tiltás alól, ha meglévő szerződés alapján működnek. A tárolás sok esetben a közhasználatot gátolja, különösen nagyobb, bekerített területek esetén. A közhasználatot pedig a Trtv. szerint a bérelt területen is fenn kell tartani.
A tervezési kiterjesztés következetlen
A Vízparti Terv bővítése nem egységes elvek mentén történt. Nem látszik, hogy koncepció lett volna a bevonandó területek típusára és kiterjedésére vonatkozóan. Az északi oldalon leginkább vízgazdálkodási, erdő és tájgazdálkodási területek, de összevont különleges és összevont beépítésre szánt terültek is kerültek a terv hatálya alá – vélhetően önkormányzati kérésre – egy-egy 71-es út menti részen, míg a déli oldalon szinte nem volt bővítés. A 7-es és a 71-es főút menti Balaton oldali részeket nem egyöntetűen helyezték a terv hatálya alá, amelyre meg lett volna a lehetőség.
*
Összefoglalásként a fenti kiemelt témák alapján megállítható, hogy a BATÉK jelenlegi változatában – noha preambuluma a Balaton vízparti közhasználatú területeinek megóvását és bővítését tűzi ki célul – még mindig tartalmaz olyan fogalmi és szabályozási hiányosságokat, amelyek félreértelmezésekhez vezethetnek, és a szabályok érvényesítését bizonytalanná teszik.
A kívánt cél elérése érdekében elengedhetetlen:
– a hiányzó fogalmak egyértelmű meghatározása,
– a közérdeket szolgáló szabályozási előírások megerősítése,
– valamint a garanciális szabályok pótlása, amelyek jelenleg sem a Trtv-ben, sem a kormányrendelet-tervezetben, nem szerepelnek.
Fontos lenne megőrizni a korábbi vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben és a HÉSZ-ekben elért, közérdeket védő területhasználati szabályozásokat is, mivel ezek elhagyása a part menti védelmi szint csökkenéséhez vezethet.
Mindezek fényében a végleges elfogadás előtt szükséges a BATÉK pontosítása, amit döntéshozók figyelmébe ajánljuk – fogalmaz a szakértő.