A Balatoni Szövetség negyedik alkalommal rendezte meg a Balatoni Tudástár konferenciát, amelynek ezúttal Veszprém Városháza adott otthont. Az eseményen a térség polgármesterei, szakemberei és a Balaton fejlesztésében érintett szereplők vettek részt, hogy közösen gondolkodjanak a tó és környezetének jövőjéről.
A résztvevőket Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy a város adhat otthont a rendezvénynek. Kiemelte: a konferencia témái széles körű érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen a Balaton térségének fejlődése közös ügy – tudósított a vehir.hu.
„Amikor közösen döntöttünk arról, hogy Veszprém és a Balaton térsége együtt formálja a jövőt, a Balatoni Szövetség az ügy mellé állt. Ez az együttműködés jó példája a partnerségnek”
– fogalmazott. A polgármester arra buzdította a jelenlévőket, hogy éljenek a sportrégiós együttműködésekben rejlő lehetőségekkel, hiszen jövőre, 2026-ban Veszprém lesz Európa Sportrégiója.
A konferencia résztvevőit Pali Róbert, Vonyarcvashegy polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke is köszöntötte. Kifejezte háláját Veszprém városának a vendéglátásért, és felidézte, hogy a sportrégiós cím elnyerése kapcsán már több előremutató egyeztetést folytattak Porga Gyulával.
„Fontosnak tartjuk, hogy a jó és a kevésbé sikeres gyakorlatokat egyaránt bemutassuk, hiszen ezekből mindannyian tanulhatunk”
– mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy a Balatoni Szövetség 93 önkormányzatot tömörít, és az együttműködés, ami közösségi és szakmai értéket is teremt:
„Jó egy ilyen szövetséghez tartozni, mert a kapcsolati tőke és a fontos információk révén mind többet vihetünk haza – tapasztalatban, tudásban és példákban.”
Pali Róbert kiemelte, hogy a szövetség legfontosabb feladata a hiteles és gyors tájékoztatás biztosítása, különösen olyan ügyekben, amelyek a Balaton természeti és épített örökségének megőrzését szolgálják:
„Ma ritka a hiteles tájékoztatás, ezért különösen fontos, hogy a Balatoni Szövetség az igaz és pontos információk forrása legyen. Ha kényes döntések elé kerülünk, akkor is egyértelmű válaszokat kell adnunk”
– hangsúlyozta.
Az elnök példaként említette a Balaton medrében zajló üledékeltávolítási programot, amelyről a kormány már döntést hozott, és a munka jelenleg is folyamatban van.
„Nem szabad, hogy valótlan híresztelések keljenek szárnyra. Nekünk az a feladatunk, hogy szakemberek bevonásával segítsük a döntéshozókat abban, hogy felelősen dönthessenek a Balaton jövőjéről”
– fogalmazott.
Pali Róbert zárásként hangsúlyozta: a Balaton vízminőségének megőrzése és a tó értékeinek védelme továbbra is kiemelt ügy marad.
„Őszintébbnek, nyitottabbnak kell lennünk egymás felé, hogy minél jobban megértsük, mit jelent a Balaton értékeinek megóvása. Csak együttműködéssel és egységben tudjuk megőrizni mindazt, ami a térség számára pótolhatatlan.”
A résztvevők tájékoztatást kaptak a „Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026” programhoz kapcsolódó pályázati lehetőségekről, amelyet Bonyhádi Szilvia, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. projektmenedzsere ismertetett.
A környezeti és egészségügyi kihívások között szerepelt a szúnyoggyérítés 2025-ös programja, amelyről Sáringer-Kenyeres Tamás, a Pannónia Központ Kft. szakértője tartott előadást.
Dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő és Növényorvosi Kamara elnökének előadása a szőlő aranyszínű sárgasága betegség következményeiről és a védekezés lehetőségeiről szólt. A turizmus és felsőoktatás kapcsolódási pontjait Prof. Dr. Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem doktori iskola vezetője mutatta be az új DBA-doktori program kapcsán.
A fenntarthatóság témakörében pedig Porhajas Gábor, a Klímabarát Települések Szövetségének szakmai referense adott tájékoztatást a KEHOP PLUSZ Zöld–Kék Infrastruktúra fejlesztésekről szóló pályázati lehetőségekről.