Akár 12–13. századi is lehet az a várfalrészlet, amelyet a veszprémi várnegyedben találtak a régészek. Muskéta- és ágyúgolyók is előkerültek a Vár-hegyről, amely az évszázadok során többször gazdát cserélt.
Több mint hétszáz éves várfalrészletekre, egy 16. századi sáncrendszer nyomaira, muskéta- és ágyúgolyókra, valamint nyílhegyekre bukkantak a régészek a veszprémi várnegyed megújítása során. A különleges régészeti leleteket – amelyek a Vár-hegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak – a Biró–Giczey-ház kiállításán tekinthetik meg a helyszínre látogatók.
„Veszprémben már a középkorban is állt vár, amelyet a 14. századtól egészen biztosan kőfallal vettek körül. Egy helyen azonban olyan falszakaszt tártunk fel, amely még ennél is régebbi” – mondja Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze. A veszprémi várnegyed 18 érsekségi épületének megújítása jelentős műemléki beruházás, amely kiemelt régészeti területen zajlik, emiatt hangsúlyos régészeti munka kíséri – ennek részeként tárták fel a piarista gimnázium udvarán azt a két és fél méter vastag, a 13-14. század fordulójából származó falszakaszt, amelyre már az 1970-es években felfigyeltek a szakemberek.
A Tejfalussy-ház nyugati oldalának pinceszintjén azonban még ennél is régebbi falszakaszt találtak a régészek, amely akár 12-13. századi is lehet. „A középkori várfalat a 18. századi barokk átépítéskor szinte mindenhol elbontották vagy felhasználták az épületekhez: vannak olyan épületek, amelyeknek a falába belefoglalták, máshol alapfalként használták. A Tejfalussy-ház nyugati oldalának pinceszintjén ilyen falrészletet azonosítottunk” – magyarázza a szakember.
A teljes cikk itt található.