Mára Európa-szerte invazívvá vált: 2004-ben Franciaországban bukkant fel először, mára Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Szlovákiában és Magyarországon is megjelent. Az ázsiai lódarázs komoly veszélyt jelent a somogyi méhállományokra és az ökoszisztémára- írja a sonline.hu.
2023 nyarán Magyarországon is észlelték az ázsiai lódarázs jelenlétét – igaz, emberre csupán fájdalmas csípése miatt veszélyes, de elsősorban a háziméhekre, a beporzás alapjaira jelent súlyos fenyegetést.
Nemzetközi sikert arattak a MATE kutatói az ázsiai lódarázs vizsgálatában
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatócsoportja kiemelkedő eredményt ért el az inváziós ázsiai lódarázs és az őshonos európai lódarázs összehasonlító kutatásában. A vizsgálatról a nemzetközi szakmai közösség is elismeréssel szólt: a rangos „Frontiers in Ecology and Evolution” folyóiratban számoltak be a magyar tudósok munkájáról.
Az ázsiai lódarázs és az európai lódarázs egyaránt szociális, generalista ragadozó faj, amelyek sokféle környezetben és táplálékon megélnek. Terjedésük új régiókban ökológiai kockázatokat vet fel, ezért a két faj összehasonlítása kiemelt jelentőségű.
A MATE szakemberei Magyarországon gyűjtött példányokat vizsgáltak digitális mikroszkópia és mikro-CT képalkotás segítségével. Tizenhat szempont mentén mérték össze a fajokat, különös figyelmet fordítva a repülést befolyásoló morfológiai jellemzőkre. Az adatokat tizennégy repüléssel kapcsolatos együttható, valamint korrelációs mátrix és lineáris modell alapján értékelték.
A színelemzés szerint az ázsiai lódarázs szignifikánsan sötétebb színezetű az európai fajhoz képest. A morfológiai mérések pedig azt mutatták, hogy az ázsiai lódarázs testméretéhez képest hosszabb lábakkal és nagyobb szárnyfelülettel rendelkezik. Ezek a sajátosságok repülési előnyt biztosítanak számára.
A vizsgálat kimutatta, hogy az ázsiai faj sebességben, manőverezésben, egyensúlyozásban, lebegésben és teherbírásban is felülmúlja európai rokonát. A kutatók szerint jobb repülési teljesítménye magyarázhatja, hogy az ázsiai lódarázs képes dominálni az őshonos faj fölött.
– Természetes ellenségek hiányában egy adventív ragadozó jelentős ökológiai előnyöket élvez, ellentétben őshonos társával – fogalmazott Sipos Tamás, a MATE tanszéki munkatársa és Keszthelyi Sándor, a Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómia Tanszékének egyetemi tanára.
A kutatás összegzése szerint további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy az ázsiai lódarázs valóban közvetlenül befolyásolja-e az európai faj állományát. Ugyanakkor a morfológiai és viselkedési adaptációk önmagukban is komoly fenyegetést jelenthetnek az őshonos fajokra nézve.
Miért jelent veszélyt az ázsiai lódarázs a méhekre?
Magyarországon a szakértők hangsúlyozzák, hogy az ázsiai lódarázs elsősorban a méhcsaládokra vadászik, és hatalmas károkat okozhat a méhészetekben. A faj nagy kolóniáinak fehérjeszükségletét elsősorban méhek és más beporzó rovarok elfogyasztásával fedezi. Francia és olasz példákból tudjuk, hogy egyetlen ázsiai lódarázs naponta akár ötven méhet is képes elpusztítani, és egy elszaporodott populáció már jelentősen visszavetheti a méhészeteket. Hazai méhészek tapasztalatai szerint mindössze 5–20 példány egyszerre is elegendő lehet ahhoz, hogy egy kaptár feletti kijáratot megbénítsanak: a méhek félelmükben nem mernek kirepülni, így megszűnik a táplálékgyűjtés és a telelő előkészítése.
– Egy dolgozó ázsiai lódarázs naponta akár 30–50 méhet is elpusztíthat, és ha többen egyszerre vadásznak a kaptár bejáratánál, a méhek félelmükben nem mernek kirepülni. Ez a viselkedés gyorsan a család legyengüléséhez és akár összeomlásához is vezethet. Ez a folyamat nemcsak a méhészetre, de a környező gyümölcsösökre, szőlőkre is kihatással van, hiszen ott sem készülnek fel megfelelően a hideg időszakra – magyarázta Kolics Balázs (MATE) a kutatásban résztvevő egyetemi főmunkatárs.
A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) már több mint 2000 méhészet bevonásával országos megfigyelőhálózatot hozott létre. A cél: időben észrevenni, ha valahol újra megjelenik ez a veszélyes jövevény. A lakosság segítsége azonban nélkülözhetetlen. Ha bárki gyanús darazsat vagy fészket lát, a legfontosabb, hogy ne közelítse meg – inkább készítsen fényképet, jegyezze fel a helyszínt, és küldje el az OMME-nek a következő e-mail címre: velutina@omme.hu.
Somogyban egyelőre nem regisztráltak hatalmas méhpusztulást a lódarazsak falánksága miatt, de kétségtelen, hogy a faj veszélyt jelent Magyarországon is.
– Szerencsére náluk eddig nem jelent meg az ázsiai lódarázs, és az ismeretségi körében sem találkoztak vele, de hallottunk már róluk – mondta megkeresésünkre Vízvári Renáta, a marcali Ezercsepp Méhészet tulajdonosa.
Felismerés és védekezés
A hatékony védelemhez elengedhetetlen a faj pontos beazonosítása. A nálunk őshonos európai lódarázshoz képest az ázsiai lódarázs valamivel kisebb termetű: testhossza 17–32 mm között van, míg a hazai lódarázs királynője 30–35 mm-es is lehet. Az ázsiai faj színe sötétbarna vagy fekete, szárnyai sötétebbek, potroha fekete alapon élénk sárga-narancs csíkokkal díszített. A 4. potrohszelvény majdnem teljesen sárga-okker, rajta rendszerint egy kis fekete háromszög alakú mintázat látható. Jellemző a sárga láb: a darázs hátulsó lábvége élénksárga-narancssárga. Ezzel szemben az európai lódarázs színei világosabb sárgás-barna.
• Ha valaki ilyen rovart észlel, kérik a bejelentést: a lakosság és méhészek az omme.hu vagy a velutina.hu portálon adhatják meg a pontos helyszínt és fotókat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2024 óta országos monitoring-rendszert működtet: önkéntes méhészek autópályák melletti telephelyein „Vespa Catch” csapdákat helyeztek ki, ezek elhelyezését és állapotát most már online térképen is nyomon lehet követni.
• Az OMME felhívja a méhészeket, hogy folyamatosan ellenőrizzék a csapdákat és gyanús jelenség esetén haladéktalanul jelezzék az illetékes szaktanácsadónak vagy az OMME központi elérhetőségein- olvasható a portálon.