Veszélyes kórokozókat terjeszthet az ázsiai tigrisszúnyog: bevonják a lakosságot a kutatásba

A lakosság segítségét kérik a kutatók a veszélyes kórokozókat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog Magyarországon való terjedésének kutatásához – közölte dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója a hirbalaton.hu-val.

Így néz ki a “körözött” szúnyog, amit nem csípünk mert csíp és betegségeket is terjeszthet (kép: szunyog.okologia.mta.hu)


A szárazság után beköszönő csapadékos, meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ilyenkor tömegesen kezdenek el szaporodni a csípőszúnyogok, és nemcsak a hazai fajok, hanem az újonnan megjelent idegenhonos fajok is, amelyeknek kedvez az éghajlatváltozás.
Az Ökológiai Kutatóközpont internetes oldalán fotót és módszert is bemutató felhívással fordult (https://www.szunyog.okologia.mta.hu/felhivas) a lakosság felé, hogy segítsék a társadalmilag fontos tudományos munkát egy inváziós és potenciálisan betegségeket terjesztő szúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) elterjedésének országos feltérképezését. Ennek a fajnak a csípése más fajokénál hevesebb allergiás tüneteket válthat ki az emberben.

 

Meglepően sokan segítettek tavaly a kutatóknak

Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet szakembere elmondta, a tavaly nyári felhívásukra várakozáson felül sokan, több mint 400-an reagáltak, szúnyogmintát, vagy fotót beküldve. A beküldött mintákból 48 bizonyult tényleg tigrisszúnyognak, amelyek több megyéből érkeztek. A legtöbb Pest és Baranya megyéből.
– A tigrisszúnyogot nálunk viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain fehér gyűrűk találhatóak, hátán (a tor közepén) egyetlen hosszanti fehér csík húzódik. Kis méretű, testhossza mintegy 5 milliméter – mondta a kutató.

Az újabb kampányban azt kérik az ökológusok, hogy amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot vél felfedezni, a fogás helyének és idejének megjelölésével feltétlenül tudassa a kutatóintézettel. Azért is fontos a fajjal foglalkozni, mert aktívan csípi az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat, és legalább 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírust) terjeszt.

Soltész Zoltán kifejtette, a tigrisszúnyog által terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének feltétele az, hogy nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek. A jelenlegi adatok alapján azt feltételezik a kutatók, hogy ez a feltétel még nem adott, de kiemelkedően fontos a folyamat nyomon követése. A beküldött példányokon virológiai teszteket végeztük, de eddig még mindegyik teszt negatívnak bizonyult a legveszélyesebb Nyugat-Nilusi láz, Usutu, és a Chikungunya-láz vírusára – a beszámoló szerint.

 

Idén több szúnyog zaklatására kell számítani

– A szúnyogokról összességében elmondható, hogy a korábbiaknál nagyobb térbeli elterjedésben és érzékelhetően nagyobb egyedszámban zaklatnak idén bennünket – mondta Soltész Zoltán. Az enyhébb telek ugyanis segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évente a korábbiaknál több generáció fejlődjön ki. Az olykor rövid időszakra koncentrált, nagy mennyiségű csapadék lehullása is növeli az olyan kisebb vizes területek számát, amelyek a csípőszúnyog-lárvák életterét biztosítják.

A kutató arról is beszámolt, hogy a nagy távolságú, tömeges teherfuvarozás nyitott utat elsősorban a távoli élőhelyek inváziós szúnyogfajainak hazai megtelepedésére. Ezért tudott megjelenni a Kárpát-medencében az ázsiai tigrisszúnyog, de Magyarországon új fajként tűnt fel a koreai csípőszúnyog (Aedes koreicus) és az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) is. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait lehetett eddig begyűjteni, az utóbbi két fajnak már önfenntartó népessége él nálunk. Mivel a szúnyogok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani
veszélyt jelenthet. Az országban őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, olyanokra, mint az Anopheles fajok, amelyek a malária, vagy a Culex fajok, amelyek a Nyugat-nílusi láz kórokozóit terjeszthetik – közölte a kutató.

A zöld pontok jelölik, honnan érkeztek be minták, vagy fotók eddig tigrisszúnyogoknak vélt lényekről, ami végül nem bizonyult annak. A piros mutatja, honnan érkeztek be olyan minták, amelyek tényleg tigrisszúnyogok voltak. (Forrás: Ökológiai és Botanikai Intézet)  

 

A balatoni algakutatók is a lakosság és az üdülők segítségét kérték

Mint arról korábban hírt adtunk, idén májusban Vörös Lajos, a  Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója is a nyilvánossághoz fordult azzal a kéréssel, hogy aki algavirágzást lát bárhol a Balatonon, jelezze az intézmény felé, ha lehet fotóval. Ebben közvetítést vállalt hírportálunk is, vagyis az info@hirbalaton.hu email címre is lehet továbbítani az infromációkat.