Leáldozott a szerencselovagok ideje, akik eddig a szezonális turizmusban a gyors meggazdagodás lehetőségét látták. A minőségi szolgáltatások iránti igény, a fehéredő bérpolitika és a munkavállalók megbecsülése versenyelőnybe hozza azokat az iparági szereplőket, akik korrekt piaci magatartásra törekednek – jelentette ki a Magyar Időknek Könnyid László, a szállodaszövetség elnöke.
Közeledik a nyaralási szezon, ami a hónapról hónapra bővülő forgalmi adatok alapján a tavalyi rekordévnél idén még erősebbnek ígérkezik. Nem csupán a beutazóturizmus stabil emelkedése, hanem a belföldi utazások jelentős növekedése is várhatóan csúcsra járatja majd az iparági szolgáltatókat.
Noha a statisztikák szerint éves összevetésben idén eddig már mintegy tíz százalékkal magasabbak a bérek a turizmus-vendéglátásban tavalyhoz képest, és nőtt a foglalkoztatottak száma, az egyre emelkedő vendégforgalomban továbbra is feszült az évtizedek alatt kritikussá vált munkaerőpiaci helyzet. Nyár közeledtével a szálláshelyek, éttermek, szórakozóhelyek folyamatosan keresik a tanult munkaerőt, illetve a szakképzettséget nem igényló feladatokra jelentkezőket.
– A jelenség országos, ám a főszezonban a népszerűbb üdülőhelyeken jelenthet nagyobb kihívást a munkaerő biztosítása. Elsősorban azért, mert véget ért azoknak az ügyeskedő vállalkozóknak az aranykora, akik például a nyári balatoni vendéglátásban évekig csupán a gyors meggazdagodás lehetőségét látták. Jellemzően sem a teljes körű adófizetésre, sem a minőségi szolgáltatásra, sem a dolgozók megbecsülésére, például a bejelentésükre vagy a jutalmazásukra nem helyeztek hangsúlyt, mert rövid idő alatt akarták „megszedni” magukat. A GDP-termelésben egyre jelentősebb szerepet játszó piac azonban kikényszeríti a szemléletváltást, és támogatja az egyébként döntő többséget jelentő, jogszabálykövető iparági szereplők érvényesülését. Ma már nem lehet úgy talpon maradni az egyik leginkább élőmunka-igényes területen, hogy a tisztességes vállalkozás elvei mentén a cégek ne hosszú távon alakítsák ki üzleti terveiket. Annak márpedig szerves része kell hogy legyen a munkavállalók megbecsülése is, nem csupán anyagiakban – fejtette ki a lapnak Könnyid László.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke vázolta, egyre nehezebben érvényesülnek a szezonális üzletek, a szűkös munkaerő-állomány ugyanis az egész évre biztosított állások felé áramlik. Mint mondta, ha egy vállalkozó két hónap alatt akarja megtermelni az éves nyereségét, már nem versenyképes a foglalkoztatásban. A dolgozóknak újabban nem csupán a nettó fizetésük mértéke számít, hanem az is, hogy a munkaadójuk miképpen becsüli meg a naponta gyakran 10-12 órás fizikai munkát, a gyakorlati tapasztalatokat, illetve a nyelv- és szaktudást.
Könnyid László megjegyezte: jellemző, hogy a tipikus idényjellegű vendéglátóhelyeken szakképzetlen vagy tapasztalatlan családtagokat, nyugdíjasokat, diákokat állítanak munkába. Habár utóbbiak bérezése mostanra felfejlődött a hagyományos szintre, mivel számos kétkezi feladatkörben helytállnak, így viszont legális alkalmazásuk már nem jelent különösebb spórolást.
– Előfordult olyan eset a Balaton-parton, hogy a szakképzett, évek óta bejelentett szakács ugyanannyi fizetést kapott, mint egy vízparti lángossütő alkalmi munkavállalója. Ez sokakat arra késztetett a korábbi években, hogy a környező országokban keressenek álláslehetőséget a hivatásukban – fejtette ki az elnök. Kiemelte: manapság egyre több szakember tér vissza a magyar piacra, mert a külföldi szállodákban, éttermekben megszerzett tapasztalataikat itthon szeretnék kamatoztatni, ehhez biztonságosnak tartják a mostani foglalkoztatási körülményeket.
– Tavaly tízszázalékos béremelések történtek az ágazatban, két év alatt közel húszszázalékos volt a növekedés. A vendéglátóipar évekig a szürkefoglalkoztatás egyik melegágya volt, ez mára mérséklődött. Azok a munkaadók kerültek előnybe, akik nem függelmi viszonyban lévő beosztottat látnak a dolgozóban, hanem egyrészt huzamosabb ideig bejelentett állást, tiszta jövedelmet, ezáltal kiszámítható jövőt kínálnak neki, másrészt emberként, csapattagként bánnak vele, legyen szó konyhai kisegítőről vagy bártenderről. Ennek a hozzáállásnak munkaerő-megtartó ereje van – fogalmazott a szakember.
A cikk folytatása a Magyar Időkben található.