Elhelyezték az új fejlesztések alapkövét az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma alapításának 50. évfordulóján hétfőn Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban.
A skanzen történetéről, építéséről szinte minden zalai, zalaegerszegi családnak személyes emléke van. Mindenki, aki fontosnak tartotta a hagyományokat, megmozdult, és tette a dolgát: volt, aki a zsuppolásban segített, volt, aki a földet hordta, és volt, aki a múlt kutatásával járult hozzá az ország első szabadtéri néprajzi múzeumának építéséhez – emelte ki köszöntőjében Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP).
Szólt arról is, hogy fél évszázad elteltével újabb fejlesztés kezdődhet el a szabadtéri kiállítóhelyen, és megvalósulhatnak azok az elképzelések is, amelyek 1968-ban nem kerülhetett sor.
Hozzáfűzte: az időkapszula elhelyezése nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem egyben üzenet a jövőnek is.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből és állami forrásból kétmilliárd forintos beruházás kezdődhet a skanzenben. 2020-ig olyan fejlesztés valósul meg, amely Zalaegerszeg turizmusának és idegenforgalmának is lendületet ad.
A falumúzeum élővé válik: a kemencében a pékek a múzeum malmában őrölt búzából süthetnek friss, ropogós kenyeret – mondta Vigh László, a térség fideszes képviselője. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója felidézte: a falumúzeum építésekor a Zala folyó holtága, a Hencz vízimalom környezete kopár, elhagyatott terület volt, de ma már gyönyörű természeti környezet.
A múzeumi szakemberek kötelessége, ahogy ötven évvel ezelőtt az elődöké volt, megőrizni ezeket az értékeket, és erre a múzeumfejlesztés lehetőséget ad – hangsúlyozta Kaján Imre. A Göcseji Falumúzeum 1968. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a zalai megyeszékhelyen. Az ország első szabadtéri néprajzi múzeumának 50 éves történetéről Marx Mária etnográfus tartott vetítőképes előadást.