Új elnököt kapott a Zala Megyei Agrárkamara (zaol.hu)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei küldöttgyűlése január 16-án Sabján Krisztiánt választotta meg a kamara megyei elnökének. A voksolásra, azért került sor, mert Süle Katalin korábbi elnököt a köztestület országos alelnökévé választották. A kamara zalai elnöke idejét most már a Csömödér határában működő családi gazdaság, a kamarai vezetés és a polgármesteri teendők között osztja meg, mivel 2006 óta Iklódbördőce polgármesteri tisztségét is betölti.

Teljesen más irányba indultam, eredetileg a jogász pályát céloztam meg. Szombathelyen az egyházmegyei kollégiumban felvételiztem, és miután felvettek, választhattam a szombathelyi középiskolák közül. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumba mentem, ahol történelem szakon tanultam, és többek között latin nyelvből is érettségiztem a leendő jogi tanulmányokra készülve. Pécsett az egyetemen meg is kezdtem a jogot, amiről egyből az elején kiderült, hogy mégsem szeretném. Újabb felvételi következett, és a következő évet már a Georgikonon, a keszthelyi egyetemen folytattam, ahol 2005-ben diplomáztam gazdasági agrármérnökként – idézi fel pályafutása kezdetét a zaol.hu-nak adott interjúban Sabján Krisztián.

A mezőgazdaság felé fordulásnak – mint kiderült – köze volt a családi háttérhez is. Édesapja a tsz-ben az állattenyésztési ágazatvezető helyettese volt, és a szövetkezet szétesése után mezőgazdasági vállalkozásba kezdett. Tejtermelő tehenészettel indult, majd áttért a szántóföldi növénytermesztésre. Ez perspektívát jelentett az agrár végzettségű fiatal szakember számára, aki, mint mondta, menet közben szeretett bele az agráriumba. Ma is közösen vezetik édesapjával a gazdaságot. Megalakulása óta tagja a NAK Zala Megyei Szervezetének. Az első ciklusban a megyei fiatal gazda és innovációs osztályt vezette, majd a környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály elnöki teendőit látta el.

Az elnök szerint a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb szakmai területe pedig mindenképpen a precíziós gazdálkodásra történő minél teljesebb váltás. Szerinte fejlődni csak abban lehet, amit mérhető. A precíziós gazdálkodást meg lehet közelíteni a költséghatékonyság oldaláról, például a járműbe épített GPS berendezéssel ellenőrizni az üzemanyag-felhasználást, vagy egy permetezéskor az optimális vegyszer mennyiséget beállítani. A precíziós gazdálkodás még komolyabb szintje az, amikor már talajminta alapján megy a munka, illetve a kombájn hozamtérképezése segítségével tervezik a termelést – tette hozzá.

A teljes interjú a zaol.hu oldalon érhető el.