Új autópálya-csomópontot adtak át a Balatonnál

Átadták az M7-es autópályán a balatonvilágosi csomópont közelében elkészült a 710-es főút új csatlakozó csomópontját. A fejlesztéssel közvetlenül elérhetővé vált a 710. sz. főút, amely Balatonakarattyát és Balatonkenesét megkerülve Balatonfűzfőnél csatlakozik a 71. sz. főútba. A beruházásnak köszönhetően várhatóan a főszezoni torlódások is jelentősen csökkennek majd – tájékoztat közleményében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (NIF).

A főváros irányából érkezőknek fontos információ, hogy Enying, Balatonvilágos és Balatonakarattya felé mostantól 1,5 km-rel korábban kell letérni az autópályáról, vagyis a lehajtóágak csak a pályával párhuzamosan futó kollektor ágról érhetők el.  Akik ezt elvétik, már nem tudnak letérni a megszokott helyen, így a 98-as jelű Siófok-kelet csomópontban tudnak visszafordulni – figyelmeztet az Útinform.

A NIF közleménye emlékeztet, hogy a folyamatosan növekvő forgalom az M7-es autópálya Balatonaliga előtti szakaszán, a balatonvilágosi lehajtónál, valamint a balatonakarattyai körforgalomnál a nyári főszezonban jelentősen feltorlódott. A mostani fejlesztésnek köszönhetően az autósok az M7 autópályáról a nagy kapacitású 710. sz. főútra tudnak közvetlenül fel- és lehajtani, ezzel enyhítve a csúcsidőszakban eddig állandósult torlódás okozta problémát, kényelmetlenséget és balesetveszélyes helyzeteket.

Emellett jelentősen csökken a menetidő a teljes értékű elkerülő úttá vált 710. sz. főúton, és a 71. sz. főút településeinek forgalom-terhelése is enyhülhet.

A beruházás fő elemeként egy új autópálya csomópont első ütemét építették meg. Az M7 autópálya jobb oldalán mintegy 2 km, a bal oldalán pedig közel 1 km gyűjtő-elosztó pálya került kialakításra, továbbá 2 km hosszban épültek meg a csomóponti ágak. A csomópont a későbbi M8 autópálya megépítésével válik majd teljes értékűvé.

A 710. sz. főút új szakasza 2,4 km hosszban került kiépítésre 2×1 sávban, 8,25 m burkolatszélességgel és 14,75 m koronaszélességgel. A 710. sz. főút Balatonakarattya térségében keresztezi a 7205. jelű összekötő utat, ahol szintbeni körforgalmi csomópont épült az út 700 m-es korrekciójával, teljessé téve ezzel a 710. sz. főutat az M7 autópályától.

A 710. sz főút alatt megvalósult különszintű kerékpárút-átvezetés is, amely megteremti a Budapest-Balaton kerékpárút Balatoni Bringakörhöz való csatlakozását Balatonakarattyánál. Emellett 3,7 km hosszúságban szervizutak is épültek a projekthez kapcsolódó vízépítési, közmű kiváltási és egyéb építési munkákkal együtt.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: A kormány a fenntartható gazdasági növekedés alapfeltételeként kezeli a magas szolgáltatási színvonalú közlekedési hálózatok fenntartását, folyamatos bővítését. A 2016 és 2024 közötti időszakban a közúthálózat korszerűsítésére szánt 3200 milliárd forint nagyobbik felét a magyar gazdaság jobb teljesítményének köszönhetően hazai forrásból tudjuk előteremteni. 2019-ben az eddigi legtöbb pénzből, összességében 566 milliárd forintból valósulnak meg közúti beruházások az Útprogramban.

A kormány 2010 óta folyamatosan javítja Magyarország két legfontosabb idegenforgalmi célpontja, a főváros és a Balaton közötti közlekedés feltételeit. Megújult a dél-balatoni vasútvonal, idén ősszel megindult az észak-balatoni vasútvonal korszerűsítése, villamosítása, a már megkezdett fejlesztésekkel javul a Balaton kerékpáros elérhetősége és körbejárhatósága is.

Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója elmondta, a most átadott beruházás mellett a térségben több jelentős projekt is folyamatban van. Így például a Balaton Bringakörön Örvényes és Balatonakarattya között 43,5 km-en újulnak meg kerékpárutak, melynek részeként 2020 őszén elkezdődik a Balatonkenesét és Balatonfűzfőt érintő 4,2 km-es új kerékpárút építése is. Emellett a Keleti-medencéhez kapcsolódóan 2020. I. negyedévében indul a 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő út I. ütemének megvalósítása is a 72. és 73. sz. főutak között 7,5 km hosszban új, különszintű csomópontokat is kialakításával.

Az uniós és hazai forrás felhasználásával megvalósult fejlesztést a DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft. és a HAZAI Építőgép Társulás Szolgáltató Zrt. végezte nettó 7,325 milliárd forint értékben – zárul a közlemény.