Ilyen jégszobrokat ritkán lehet napsütésben fotózni (Fotó: Krausz Andrea/likebalaton.hu)
A siófoki hajóállomás környékén azonban egy gombostűt sem lehetett leejteni, nemhogy parkolni az autóval. Én is beszorultam a Batthyány utcába, ahonnan lassan araszolva, nagyjából negyedóra alatt tudtam kimenekülni és jóval távolabb, a szállodasoron tudtam csak leparkolni. (A később érkezők már ott sem, a nagyjából három kilométerre távolabb lévő Darnay tér is dugig volt autóval az Aranyparton).
Közlekedési dugó a Petőfi sétánynál februárban (Fotó: Krausz Andrea)
A hajóállomáson hatalmas tumultus keletkezett az épp felújítás alatt álló Rózsakertben. A kikötői móló keleti részén összeállt hepehupás, buckás jégen több százan lépkedtek, sétáltak, bukdácsoltak.
Kattints a videóra!
A gyerekek persze boldogan sikoltoztak a gyönyörű táj és a szép jégcsodák láttán, egy apuka akkor parancsolta ki gyerekeit a partra, amikor épp mellettük beszakadt a vízbe egy fiatalember. A jobb lábát térdig megmerítette a Balatonban, majd kifutott a szárazföldre.
A jég tetején lévő hó vagy inkább jégbuckák miatt nem látszott pontosan, hogy hol tocsog a víz. A délutáni erős napsütés pedig sok helyen meg is olvasztotta a vékonyka páncélt.
Sokan rámerészkedtek a vékony jégre (Fotó: Krausz Andrea)
Nem lehetett kihagyni a móló végét sem. A siófoki móló északi csücske valódi mesevilág volt, nehéz megközelítéssel. Sorba kellett állni, megvárni, amíg az előzők végeztek a fotózkodással, aztán sietni, hogy mások is sorrakerüljenek.
Érdemes volt ezért a látványért elgyalogolni a móló végéig (Fotó: Krausz Andrea/likebalaton.hu)
Az egész siófoki Balaton-parton sok volt a nézelődő, levegőző ember. A Mala Garden előtti részen a rendőrautóból többször is felszólították a jégen tartózkodókat, hogy jöjjenek ki a partra – írja a további fotókat is közlő likebalaton.hu.