Tét: az élet – Beszélgetés a sármelléki légimentő bázis vezetőjével (zaol.hu)

A sármelléki légimentő bázis munkatársai arra tették fel az életüket, hogy másokét megmentsék. Zala és Vas megye mellett távolabbi tájakon, akár Sopron környékén is mentenek. A zaol.hu munkatársa a bázis vezetőjével, Kis Ádámmal készített interjút.

A Kis-Balaton csodás látványa a gép fedélzetéről. Fotó: Kis Ádám

Kis Ádám a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. Sármellék Légimentő Bázis vezetője, vele beszélgetve azonban az ember biztos abban, számára fontosabb, hogy paramedikus, ami nem valami természetfeletti képességgel megáldott orvostanhallgatót jelent, hanem az életmentő team azon tagját, aki repülés közben a pilótának segít (például a navigációban), a földön pedig, akár az árokparton vagy egy forgalmas út kellős közepén, az orvosnak.

A szerepek, feladatok adottak, ilyen a jó csapat, amely általában nyer – csak itt nem gólokra megy a játék; a tét: az élet. De láttunk már olyat, hogy a világbajnokot megverik, Székely Éva óta pedig tudjuk, sírni csak a győztesnek szabad.

Már jó ideje beszélgetünk a szélfútta hangár előtt (Ádám egy szál pólóban, én fázósan, állig húzott dzsekiben), amikor előveszem az ámulatba esett újságíró mentsvár kérdését: akad eset, amit hordozol?

Hát persze.

A sokszor győztes csapat küzd, de rájön, nincs esély. Mégis tovább harcol, szeme előtt már egy másik élet lebeg.

Filmes nyelven: snitt.

Három nap múlva ugyanaz az egység egy szívet visz a sárga helikopterrel donációra. Egy család gyászol, egy másik az újjászületést ünnepli. Időbe telik, amíg ezt feldolgozza az ember, még ha látott már életet és halált is.

Medicopter 117 – A légimentők, menekülök a téma elől a sztereotip tutiba, amit amúgy, mint kiderül, minden tollforgató kolléga szóba hoz az interjú egy pontján. A válasz viszont soha nem változik: a valóság nem olyan. Kicsit sem.

Csak egy példa. Amikor megérkeznek, az az elsődleges, hogy szállítható állapotba hozzák a beteget, mert a helikopter olyan szűk, hogy ott csak apróbb beavatkozásokra van lehetőség. A heroikus küzdelem tehát leginkább a földön van, a levegőben inkább a gyorsaság számít, az, hogy minél előbb elérjék a kórházat, s úgy adják át a bajba került embert, hogy segíteni lehessen rajta. Ecce homo, még ha eddig ezt más helyzetekben idéztük is János evangéliumából.

A cikk folytatása itt elolvasható.