Terjed a zajszennyezés – a tihanyi visszhang hangzó környezetének átalakulása (Építész Fórum)

Tihany beépítése az 1970-es években kezdődött, de az elmúlt másfél évtizedben radikálisan  felgyorsult, és míg a természeti környezet leradírozásával gyakran foglalkozik a közvélemény,  ennek ambiens hatásaira már kevesebb figyelem irányul. A természeti környezet átalakulásával  azonban elkerülhetetlen a hangzó környezet átalakulása, amely az embert körülvevő, de nem vagy nehezen tudatosuló ambiens ingerek megváltozását jelenti.

 

A balatoni túlépítkezés nem csak felszíni transzformáció: ha egy általunk régről ismert  helyszínnel kapcsolatban megfogalmazódik bennünk, hogy valami megváltozott, de a látható  környezet az emlékeinkben szereplővel akár azonos is maradt, ugyanakkor a régi zajok helyét  más jellegű zörejek vették át, szinte biztosra vehetjük, hogy a hely ökoszisztémája  megváltozott – írja az Építész Fórumon megjelent tanulmányában Zilahi Anna.

A szerző 2020-ban részt vett egy terepgyakorlaton Tihanyban az xtro realm művészcsoporttal Jordán  Ferenc meghívására, aki a Tihanyi Limnológiai Kutatóközpont igazgatójaként kezdeményezett interdiszciplináris együttműködést. Mivel az OFF-Biennáléra készülő munkájában a tihanyi  visszhang témájával tervezett foglalkozni, néhány hónappal később, 2020 őszén visszatért  Tihanyba és néhány napig környezeti hangokat rögzített az faluban, amely  az általunk ismert nyári, turisztikai maszkját levetve, télire visszanyeri a kistelepülés csendes,  nyugalmas, spektákulumok nélküli arcát. A várakozásai ellenére azonban szezonon kívül is  meghatározó ambiens élményként hatott egyrészt az autóút zaja, másrészt pedig a folyamatos  építkezések robaja.

A ’70-es években indult meg a turizmus Tihanyban, az egykori halászó és gazdálkodó falut  teljesen átalakította a növekvő érdeklődés, amelyet mára valójában sem területileg, sem  infrastrukturálisan nem képes kiszolgálni. A vendéglátóiparral megjelentek a személyautók ,  majd pedig a tereket is úgy kezdték szervezni, hogy kiszolgálják az egyre növekvő gépjárműforgalmat. Maga a turizmus is jelentős plusz zajt generál, de az autós közlekedés mély frekvenciájú motorzúgása szinte állandósult.

Emellett, és ezzel összefüggésben zajlik a hírekből jól ismert, törvényeket kijátszó természeti pusztítás , amely eltünteti az erdős, bokros területeket – amelyek egyébként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartoznak –, hogy luxus  építési területként szolgáljanak a politikai-gazdasági elit számára. Ez a folyamat azzal  jár, hogy körben leradírozzák a hegyről azt a hagyományos flórát-faunát, amellyel a növekvő autóforgalom zajától fizikailag hangszigetelték a faluközpontot. Ennek kiiktatásával azonban egyre nagyobb léptékben terjed a zajszennyezés a belvárosban, és visszhangzik tovább a félsziget belseje felé.

A változásban beazonosított harmadik komponens a beruházások, az építkezések  évekig húzódó ipari hangja.

Egymást erősítik tehát ezek a folyamatok: a növekvő turizmus és gépjárműforgalom zaja, a zajszennyezést fizikailag enyhítő, természeti elemeket kiiktató pusztítás és a folyamatos  építkezés.