Itthon a mezőgazdasági célú területek 15–20 százaléka lényegében alkalmatlan szántóföldi művelésre, ezeken csak a támogatások tartják életben a gazdálkodást – fogalmazott Dr. Pinke Zsolt Akadémikus.
A 6000 négyzetkilométer kiterjedésű Balaton vízgyűjtőjének turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásai termelik meg a hazai GDP 2-3 százalékát – fogalmazott Pinke Zsolt, mely az agraragazat.hu oldalon jelent meg. A balatoni idegenforgalmi szezon eredményességét két környezeti tényező befolyásolja: az időjárás és a tó vízminősége. Az 1990-es és 2000-es évek algavirágzásai világosan jelzik, hogy az ilyen események idején jelentősen csökkennek a turisztikai bevételek. Az algák tápláléka a vízbe kerülő foszfor. A klímaváltozás következtében az algavirágzás esélye változatlan foszforterhelés mellett folyamatosan növekszik.
A tó foszforterhelésének nagyjából 60 százaléka a Balaton vízgyűjtő szántóföldjeiről, elsősorban erózióveszélyes szántókról származik. A vízgyűjtő szántóinak kétharmada ilyen erózióveszélyes, részben lepusztult talajú lejtőkön található, ahol a talajpusztulás következtében a várható hozamok sem magasak. Összefoglalva, gyenge, erózióveszélyes földeken közösségi támogatással fenntartott szántóföldi műveléssel szennyezzük azt a tavat, amelynek vízminősége a közösségi büdzsébe érkező hatalmas bevételek első számú környezeti faktora.