Badacsony hatvanas évekbeli fejlesztését a településen patronáló építészként is tevékenykedő Callmeyer Ferenc alapozta meg. A településfejlesztési koncepciót a Farkas Tibor vezetésével kidolgozott regionális tervhez igazította, amely Badacsonynak az egynapos kirándulócélpont szerepét szánta. Ennek megfelelően elsősorban a turistacsoportok mozgatását kellett megoldani. A kirándulók ekkor még elsősorban hajón érkeztek a településre, ezért a kikötőből a hegyoldalba vezető útvonalra fűződtek fel azok az épületek, melyek a település központjában álltak. A turisztikai központtól kissé eltávolodva, a Római út mellett szőlőtáblák közt áll a Szőlőskert néven ismert étterem.
Újjászülethet a Badacsony kikötője melletti jellegzetes műemlék és környezete (magyarepitok.hu)
Callmeyer Ferenc, a hazai modern építészet jelentős alakja tervezte a Tátika vendéglőt, mely a Balaton partján található Badacsonytomaj nyugati részének egyik fontos kulturális emléke. A 2011-ben műemléki védelmet elnyert épületet és környezetét felújítanák: az állami tulajdonú BTTF Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. megbízásában végezhetik el a feladatot az uniós közbeszerzési értesítő szerint – írja a magyarepitok.hu.
Újabb lendületet vett a kultikus balatoni épület a badacsonyi Tátika felújítása (Építész Fórum)
A badacsonytomaji önkormányzat közbeszerzést írt ki a Tátika műemléki épületének felújítására. Mint írják, a kivitelezés gépészeti szerelési munkákat (hőszivattyús fűtési rendszer, víz- és szennyvízhálózat, fűtés), valamint villamos erős- és gyengeáramú szerelési munkákat (biztonságtechnikai rendszer, számítástechnikai rendszer, villámhárító) és felvonóépítést foglal magában, összesen – kapcsolódó felületekkel együtt – több mint ezer négyzetméteren.
(Fotó: Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)
Alku az idővel? — Callmeyer Ferenc eltűnő balatoni hagyatéka (epiteszforum.hu)
Folytatódik Wettstein Domonkos Szezonális örökség című, a Balaton-part 20. századi építészeti örökségével és annak mai kérdéseivel foglalkozó sorozata. A Balaton környékének jellegzetes építészeti identitása a többnyire kontrollálatlan befektetői érdekek következtében és az átfogó, összetett regionális stratégia hiányában eltűnni látszik. Az örökség kritikai számbavételén keresztül, diskurzus generálásával talán még mérsékelhető ez a folyamat – írja az epiteszforum.hu.