Balatonudvariban a szív alakú sírköves védett műemléki temető az ország négy védett temetőinek egyike. A műemlék temető sírköveit az 1980-as években restaurálta az Országos Műemléki Felügyelőség, de sajnos nem sikeresen. Időközben a sírkövekből 3-4 darabot ismeretlen tettesek eltulajdonítottak, ami a temető külsejét károsan megváltoztatta. 1998-99-ben az önkormányzat restauráltatta a műemléktemető sírköveit. Korabeli születési anyakönyvekből szerzett nevek ismeretével sikerült több, eddig nehezen olvasható felírást a restaurátoroknak helyesen a sírkövekre leírni.
Balatonudvariban a XIII. századi templom helyén 1746-ban és 1840-ben épült a jelenlegi. A középkori templom körül helyezkedett el a temető, aminek jelenleg semmi nyoma nem látható, de feltételezhető, hogy a középkori temető gyűrűszerűen vette körül a templomot – olvasható a település honlapján.
Balatonudvari viszonylatában a temetőváltozást az 1775-ben kiadott Helytartó tanácsi határozat is sürgette, amelyet az egyházakkal is ismertettek. A református templom felépítése szintén sietette a temető áthelyezését, mivel a templom a középkori temető szélére épült és annak kb. egyharmad részét elfoglalta. Az új temetőt a felsoroltak figyelembevételével az 1770-80-as években nyitották meg a református és katolikus hívek számára. Az új temetőt a falun kívül, annak keletre eső részébe az ősi hadiút fölé jelölték ki.
A temető mellett patak volt a régi időkben, az ezen átívelő öreg kőhíd még mindig megvan a 71-es út hídjától 1-2 méter távolságra. Az új temető meglétéről ír az 1778, 1816-os veszprémi püspökség által felvett jegyzőkönyv is.
A közös temető csak az 1800-as évektől népesült be a “szívalakú” sírkövekkel. Ezt a sírköveken jelenleg nehezen fellelhető évszámok alapján állapíthatjuk meg. A balatonudvari műemlék temetőben szívalakú sírkövet az 1990-es évben 64-et találtak, továbbá 2 kőcsonkot és kb. 6 hantot, ami sírt sejtet. A 64 sírkő között csak nyolcat találtak, az évszám és név olvasható volt. 1800 Szilvási Istvánné, 1810 n. Sörös Ferencz, 1822 Kapolts Zsuzsanna, 1828 Somogyi Sára, 1843 n. Kerkápoly József, 1848 Kapoltsi Istvánné Varga Júlianna, 1881 Szilvási Dániel, 1904 Csöngei Kis Dávid. Sok látogatója volt a 19. és 20. században a temetőnek.
Felvetődött számtalanszor, hogy ki és miért faragta “szívalakúra” a sírköveket? Határozott választ senki nem tudott erre adni.
A szívalakú sírkövek történetéről a balatonudvari.hu oldalon olvashat bővebben.