Balassa Balázs, Szigliget két éve lemondott polgármestere Huszonkét év Szigliget szolgálatában címmel írt településtörténetet, kordokumentumot, amiben nincs vagdalkozás, csak finom utalások arra, mi vezetett a végső döntéshez. Az értékek megőrzésében példát mutató, a beépítési láznak ellenálló Balaton-parti település hajdani vezetőjének a HírBalaton tett fel kérdéseket. Egyebek közt arról, megbánta-e a lemondását, és volt-e értelme a lépésnek.

Szigliget madártávlatból négy évvel ezelőtt (Fotó: szigligeti önkormányzat)
A Balaton-díjjal is kitüntetett, a Balatoni Szövetség elnöki posztját hajdan éveken át betöltő, pár éve még több más térségi és helyi titulussal is rendelkező Balassa Balázs elektronikus-könyve Szigliget honlapján érhető el.
A memoár választási ciklusokat végig véve nevekről, eseményekről, döntésekről, küzdelmekről számol be, fotókkal illusztrálva. Leginkább a helyi lakosoknak, a térségben élőknek, nyaralóknak érdekes, ugyanakkor részletes korrajzot is ad arról, miként élt és fejlődött egy Balaton-parti település a 2000-es évek első évtizedeiben, és milyen, az egész üdülőrégióra jellemző problémákkal küszködött.
***
Interjú Szigliget lemondott, a település élén eltöltött 22 évéről könyvet író volt polgármesterrel, Balassa Balázzsal:
Megbánta-e a 2020-ban történt lemondását, csinálná-e ma már másként?
– Nem.
Volt-e értelme a lépésnek?
– Igen. A település jól prosperál. Szigliget megőrizte egyediségét, természeti értékeit és nem vált a befektetők martalékává.
Sosem árulta el konkrétan mi, vagy ki volt az oka a lemondásának, és annak, hogy az egész képviselő-testület felállt két éve. A könyvében lévő fél mondat, miszerint azóta se járt a település jelképének számító, a lemondása idején többszázmilliós állami támogatásokból felújítás alatt álló Szigligeti várban, mégis sokat elárul. Politikai vagy befektetői nyomás ellen akartak így tiltakozni?
– Most sem szeretnék senkit nevesíteni. Fontos volt, és sikerült megmutatni ezzel a lépéssel, hogy nem lehet semmibe venni egy település vezetését, veszélyeztetve az itt élők anyagi biztonságát, értékeit magánérdekek miatt. Talán elégtétel, hogy az, akinek feladata lett volna segíteni a nehéz időszakban, már nincs a pozíciójában.
Mivel foglalkozik most, jobban tud-e keresni, mint polgármesterként tette?
– A 25 éve indított vállalkozásomat a polgármesterségem alatt szüneteltettem, amit aktivizáltam. Fizikai munkát végzek, amit szeretek csinálni. Egy új érzés, hogy ha többet dolgozok több pénzt keresek, hiszen ettől már teljesen elszoktam polgármesterként, és elnökként egyaránt.
Eltelt két év. Manapság hogyan viszonyulnak a szigligeti lakosok önhöz?
– Úgy érzem, megmaradt a jó viszonyom a többséggel. Törekedtem arra, hogy akivel akadt, a régi sérelmeket tisztázzuk. Minden olyan emberrel elbeszélgettem, aki valamilyen okból neheztelt rám, és olyan is akadt, akitől bocsánatot kértem. Úgy érzem a többség elismeri a településvezetőként végzett munkámat.
Milyen a siker-kudarc arány a település vezetésében eltöltött 22 évben, merre billen a mérleg?
– Az idő megszépít mindent. Vagyis majdnem mindent. Egyértelműen sokkal több volt a pozitívum. Én büszke vagyok erre a 22 évre. Nem vagyok álszerény ember. Úgy érzem van mire büszkének lenni. Rengeteg munka áll az eredmények mögött. Persze voltak kudarcok, negatívumok is, de a testületekkel együtt tanultunk belőle.
Mire a legbüszkébb?
– Érdekes módon arra, amit nem tettünk meg. Nem engedtünk a beépítési törekvéseknek. A képviselő-testület úgy gondolta, hogy Szigliget beépítettsége elérte a határait, amibe legfeljebb kisebb engedmények még beleférnek, de ezeknek a léptéke csak minimális lehet. Ezért keményen ellenálltunk minden nagyobb volumenű új fejlesztési tervnek. Ezzel a harcunkkal sikerült rádöbbenteni az ingatlantulajdonosokat, hogy Szigliget is lehet áldozata egy esetleges befektetői nyomulásnak, és sikerült elérni, hogy a szigligetiek kiálljanak az értékek megőrzése mellett. Ha csak ennyit értünk el a testület lemondásával, már megérte.
– Az is egy fontos eredmény, hogy meg tudtuk tartani Szigliget legjelentősebb turisztikai attrakcióját, a várat önkormányzati működtetésben.
Balassa Dánielt, a fiát választotta a település az utódjául. Ő tudja-e, akarja-e folytatni azt a munkát, értékrendet, amit ön képviselt?
– A fiamnak még tanulni kell ezt a „szakmát”, de rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, tudással, amelyek alapján jó településvezetővé válhat. Ő sok tekintetben máshogy vezeti a falut, de egyértelműen kimondhatjuk, hogy az általam is képviselt értékrendek számára is fontosak. Számára is prioritást élvez például a természeti és az épített örökség megőrzése.
Van-e bármilyen ráhatása a képviselő-testület, vagy a fia polgármesteri munkájára?
– Nincs! Bár sokan azt hiszik, hogy a háttérben én irányítom a települést, de ez messze nem így van. A képviselő-testület részéről nem jelentkezett igényként, hogy tanácsadóként, vagy bármilyen formában segítsem a munkájukat. És bár jó a kapcsolatunk, de a fiam is csak minimális mértékben kéri ki a véleményemet. Ennek ellenére, vagy pont ezért jól „működik” a falu, és ez a lényeg.
Vállalna-e még valaha képviselői munkát, vagy indulna-e a polgármesteri címért, ha nem a fiával kellene birokra kelni?
– Sokáig hiányzott a közéleti munka. Lehet, ha helyi vagy térségi szinten lett volna arra igény, hogy valamilyen mértékben részese legyek a munkának, akkor bekapcsolódtam volna, de nem volt ilyen. Ahogy napról napra távolabb kerülők ettől a „világtól” úgy csökken a hiányérzet is bennem.
Mit tartana a legfontosabb, legsürgetőbb teendőnek szigligetiként, és balatoni emberként?
– Szigligeten úgy érzem nincsen sürgősen megoldandó probléma. Azt sajnálom, hogy nem volt időm megvalósítani a gépkocsiforgalom településen belüli csökkentésével kapcsolatos elképzeléseimet. (A szigligeti álom-projektről itt írtunk korábban.)
– Ami a Balatont illeti, volna mit tenni. Mit tapasztalunk a tavat körbejárva? Visszafordíthatatlan túlépítkezést. Ezeknek a fejlesztéseknek a jelentős része zöldterület csökkenéssel jár. Előtérbe helyezi a magánérdeket a közérdekkel szemben. Sok helyen nem a településvezetők, hanem egy-egy befektetői csoport dönti el, hogy milyen, a település jövőjét meghatározó fejlesztés valósuljon meg. Az önkormányzatoknak és a döntéshozóknak be kellene látniuk, hogy nem szabad bővíteni a beépítésre szánt területeket a zöldfelületek, nádasok rovására, például újabb apartmanház felhúzásáért. Ehelyett inkább a már beépítésre szánt területen, a jelenleg is lakóövezetekben található, még be nem épített, vagy éppen rossz állapotban lévő épületek átépítésével, felújításával javíthatnának a település összképén, rendezettségén.
– És hát még mindig hiányzik a Balatonál egy egységes csendrendelet..

A szigligeti vár, háttérben a Balatonnal (Fotó: szigliget.kornyeke.hu)