Szellemjárta helyek Veszprém megyében (veol.hu)

A túlvilág és a halál utáni élet már az ősidőktől foglalkoztatja az embereket. A temetők vagy éppen az elhagyatott helyek pedig csak tovább táplálják a kíváncsiságukat.

De vajon Veszprém megyében is vannak szellemészlelések? Egyesek szerint igen, míg mások csak mesének vélik ezeket a történeteket. Nos, ezt mindenki döntse el maga. Mindenesetre a veol.hu most mutat két olyan helyszínt ahol állítólag kísértetek tanyáznak.

A balatonedericsi Fekete-kastély

A Balatonederics külterületén található épület talán megyénk legismertebb szellemjárta helye. Az egykor szép és dicső kastély ma már romos falakkal és elvadult kerttel ijesztgeti az erre tévedőket. A 18. század végén épült és a Nedeczky család birtokában volt, nevét eredeti, fekete színéről kapta. Igaz egyes források szerint csak az ablak- és ajtófélfái voltak sötétre festve. Az idők során azonban a neve más jelentést is kapott. A kastélyba költözők ugyanis nem számíthattak hosszú életre. Az első sötét felhők 1912-ben kezdetek gyülekezni, ekkor egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. Alig telt el két év amikor Nedeczky Jenő, az akkor tulajdonos öngyilkos lett.

A kastélyról ekkor kezdtek el terjedni a félelmetes pletykák, a tulajdonosok pedig igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle, ezért gyakran cserélt gazdát. 1928-ban Vág Jenő, egy jónevű pesti ügyvéd költözött ide. Amikor feleségét egy másik férfival találta, bánatában öngyilkos lett. De nem ő volt az egyetlen, aki ezért a hölgyért áldozta az életét. A következő vőlegény szintén a halálba menekült, amikor kedveséről kiderült, hogy más férfit szeret. A fekete özvegy ezután egy harmadik férfi karjába menekült, ekkor azonban ő húzta a rövidebbet. A kérő ugyanis csaló és bigámista volt, aki elköltötte az asszony örökölt vagyonának a nagy részét, majd kereket oldott.

Később a kastélyt egy miniszteri főtanácsos vásárolta meg. A külvilág felé békésen élt feleségével, valójában azonban kettős ügynök volt, aki a II. világháború alatt a németeknek és a szovjeteknek egyaránt kémkedett. Végül lebukott, de mielőtt elkapták, önkezével vetett véget életének.

Ezután az épület egy ideig üdülőként szolgált, de már egy jó ideje üresen áll. A legendák szerint az itt elhunytak szellemei kísértik az új tulajdonosokat és gondoskodnak arról, hogy az illetőnek ne legyen boldog élete. Az, hogy ebből mennyi az igazság, nem tudhatjuk, de úgy néz ki manapság már senki sem elég bátor ahhoz, hogy beköltözzön az egykor pompás épületbe.

Savanyó Jóska sírhelye Tótvázsonyban

Kevés olyan személy van a Bakony történetében, akihez annyi legenda fűződik, mint Savanyó Jóska személyéhez. A betyárvezér egyszerre testesíti meg a romantikus hőst, aki a gazdagoktól lop, és a gyilkos haramiát, akinek nem számít az emberélet. Bandájával együtt hírhedt volt kegyetlenségéről, áldozataikat gyakran megverték és megkínozták. Többször megjárta a börtönt, többek között raboskodott a veszprémi és a sümegi fegyházban is.

Eleinte csak lopásokkal, rablásokkal foglalkozott, de egyre merészebb és vérengzőbb lett, végül 1881-ben jött el a pillanat amikor a gyilkosság is rákerült a bűnlajstromára. Egy csabrendeki földbirtokosnál történt rablás során ölték meg a tulajdonos testvérét, Bogyai Antalt. Innen pedig már nem volt visszaút, Savanyó Jóska az ország legkeresettebb betyárjává vált. A hatóságok sokáig kudarcot vallottak az elfogásában, a rendkívül eszes, több nyelven beszélő és a Bakony sziklái között könnyedén rejtőzködő rabló rendszeresen kijátszotta üldözőit. Végül saját bizalmasa, a szintén betyár Magyarósi István árulta el, mert így próbálta megbosszulni nagybátyja halálát, akit megölt a betyárvezér. Italába erősen bódító szert kevert, majd a harcképtelen Jóskát átadta a csendőröknek. Bíróság elé állították, de rablásokkal, erőszakkal ellentétben a gyilkosságot soha nem sikerült rábizonyítani. Először életfogytiglani börtönbüntetést kapott, amit később húsz évre enyhítettek. A szabad életet viszont nem sokáig bírta. Reumás lába nagy fájdalmat okozott neki, végül az amputáció helyett az öngyilkosságot választotta.

A népnyelv szerint mégsem lelt nyugalmat. A szellemekben hívők úgy gondolják, a hírhedt haramia ma is visszajár saját sírjához a tótvázsonyi temetőbe. A megbánás vagy éppen a rémületkeltés hajtja, ezt nem tudhatjuk, mindenesetre érdemes nyitott szemmel járni a temető környékén.