Szakértő a szigorodó Balaton-parti szabálytervekről: „előrelépés, de maradtak nyitott kérdések”

„Szigorítjuk a balatoni építkezések szabályait, megállítjuk a tópart további túlzott beépítést” – áll a Közlekedési és Beruházási Minisztérium nyilatkozatában. Hihetünk-e ennek az ígéretnek, hiszen már hallottunk hasonlókat az elmúlt években is. Az akkori jogszabályok megszületésekor, és most is Huszár Szilvia, vezető területrendezési szakértőt kérdezte a HírBalaton. Mit ígér az Országgyűlésnek héten benyújtott, de holnapig még társadalmi egyeztetés alatt álló, Balatont értinő jogszabálymódosító tervezet?

 

A szakértő szerint a most közzétett törvénymódosítások előírásai azt mutatják, hogy a beépítések tovább csökkenhetnek, a zöldfelületek nagysága nem csökkenhet, a nádasok pedig osztályozástól függetlenül védelemben részesülnek. Szigorodnak a zöldterület-cserére vonatkozó szabályok is. Ezek az intézkedési örömre adnak okot, a közcélú rendeltetések és a közterületek megőrzése terén azonban még vannak teendők.

 

November 21-ig még bárki hozzászólhat

A kormány 2026. november 13-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezetet, majd november 18-án – további rendelkezésekkel kiegészítve – már az Országgyűlés elé is terjesztette a törvényjavaslatot. A társadalmi egyeztetésre mindössze a jogszabályban előírt minimális, nyolcnapos határidő áll rendelkezésre: a tervezetről 2026. november 21-ig lehetett véleményt nyilvánítani. A társadalmi egyeztetés dokumentumai itt érhetők el.

Huszár Szilvia ezt a minimális határidőt különösen problémásnak tartja a szervezetek szempontjából. Egy 32 oldalas, több törvényt érintő, nem egységes szerkezetben megjelenő jogszabályszöveg értelmezése önmagában is időigényes feladat. Egy társasági állásfoglalás kialakítása, megírása és aláíratása – tetézve két hétvégi nappal – komoly kihívás. Az értelmezést segíti a tervezethez közzétett részletes indokolás, amely a maga 18 oldalával érdemi támpontot ad. „Ez mindenképpen üdvözlendő, különösen annak fényében, hogy a 2025 júliusában közzétett BATÉK-tervezet (a Balaton új vízparti szabályozása – a szerk.) társadalmi egyeztetéséhez mindössze öt soros indokolás állt rendelkezésre új jogszabályként” – foglamazott a szakértő. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a hatásvizsgálati lap ezúttal sem tartalmaz érdemi információkat: a tervezet szerint a végrehajtáshoz nem szükséges további személyi, szervezeti vagy tárgyi feltétel biztosítása, a költségvetési hatás pedig nulla forint.

 

A Balatont három törvénymódosítás is érinti

A Balaton térségét a törvényjavaslat mindhárom módosított jogszabálya érinti:

  1. évi CXXXIX. törvény (Trtv.)– Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési terve.
  2. évi C. törvény (Méptv.)– a magyar építészetről szóló törvény.
  3. évi CII. törvény (Tftv.)– a területfejlesztésről szóló törvény.

A rövid tartalmi összefoglaló szerint a módosítás az új építésügyi szabályozás hatálybalépése óta felmerült jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosítja az építésügyi, településrendezési és területrendezési előírásokat. Ezzel kapcsolatban a szakértő fontosnak tartotta megjegyezni: a Balaton vízparti területeire vonatkozó BATÉK-szabályozás esetében még nem beszélhetünk érdemi jogalkalmazási tapasztalatokról, hiszen egyetlen parti település sem vezette át a Vízparti Tervet a helyi építési szabályzatába (a HÉSZ-ekbe).

 

Számított az erős civil fellépés 

A vízparti szabályozás módosításának fontos előzményei között szerepel a Társaság a Szabadságjogokért, az Aligai Fürdőegyesület és az Értékmentő Közösségek által 2026 márciusában benyújtott alkotmányjogi panasz, az azt támogató szakmai beadványok – köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet állásfoglalása –, a Kék Ernyő Szövetség KBM-hez intézett nyílt levele, a Nők a Balatonért Egyesület ombudsmani beadványa, valamint legutóbb az SOS Balaton kampány. A civil fellépések közös üzenete a természeti védelmi szint visszalépésének megakadályozása, a szabályozás jogszerűségének biztosítása és a vízpart közösségi használatának megőrzése volt, különös tekintettel a korábbi vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben rögzített értékekre és célokra.

A civilek szakmai kiállása először az új országgyűlési képviselők, majd a minisztériumi vezetés részéről is kedvező fogadtatásra talált.

Örömmel látom, hogy a mostani törvényjavaslat több korábban kifogásolt elemet javít, illetve pontosít

– mondta a szakértő. Az egyik legfontosabb előrelépésnek azt tartja, hogy a Balaton vízparti területein az építési övezetek és övezetek változása esetén sem növelhető beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság a törvényben meghatározott korábbi tervi állapothoz képest. A legkisebb zöldfelület mértéke sem csökkenthető. Megítélése szerint ez jelentős előrelépés a Balaton körüli beépítési intenzitás növekedésének korlátozásában és a burkolt felszínek további terjedésének megakadályozásában.

 

Másik nagy előrelépés

Szintén fontos változásnak nevezte, hogy a Balaton vízparti területein fekvő, a törvényben meghatározott földrészletekre – a védett természeti területek és a tómeder övezetébe tartozó ingatlanok kivételével – elővásárlási jogot kap az érintett települési önkormányzat, ezt követően pedig a magyar állam. Ez erősítheti a part közcélú megközelíthetőségének biztosítását.

A törvényjavaslat előírja továbbá a balatoni közstrandok „balatoni közstrand művelés alól kivett” megnevezésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Ezt fontos lépés a közstrandok jogi helyzetének egyértelműbbé tételében – mondta a szakértő.

Kevésbé támogatandónak nevezte, hogy a beépítetlenül megőrzendő parti területsávra vonatkozó szabályozásnál a hajókarbantartási és hajójavítási rendeltetésű épület elhelyezésének lehetősége csak meghatározott, hajózási létesítési engedéllyel rendelkező, személyszállítási közszolgáltatást biztosító kikötőhöz kapcsolódó esetben merülhet fel.

 

A moratórium lehetősége, de még nem garanciája a védelemnek

A törvényjavaslat egyik legjelentősebb újdonságának azt tartja Huszár Szilvia, hogy új sajátos jogintézményként lehetővé teszi a kormány számára területrendezési célú tilalmak elrendelését. Ezek a különös szabályozást igénylő területekre készülő területrendezési terv készítésének időszakában szolgálhatják többek között a terület beépítetlenül történő megőrzését és a közhasználatúság biztosítását.

A szabályozás változtatási tilalom, illetve telekalakítási és építési tilalom elrendelését teszi lehetővé. A tilalmak pontos területi lehatárolását, időtartamát és megszűnését majd külön kormányrendelet határozza meg. A mostani törvényjavaslat tehát egyelőre a jogi lehetőséget és annak kereteit teremti meg, de a moratórium alá kerülő konkrét ingatlanokat még nem ismerjük – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátettte, a tervezet szerint a kormány által elrendelt tilalmak időtartama legfeljebb három év lehet, és azokat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. A szabályozás ugyanakkor több ponton további pontosítást igényel.

 

Pontosítani kellene

Mint a szakértő kifejtette, a területrendezési és a településrendezési sajátos jogintézmények elnevezése és tartalma jelenleg nem válik el kellő egyértelműséggel a jogszabálymódosító tervezetben. Két különböző jogintézményről van szó, ezért indokoltnak tartja a területrendezési jelző következetes használatát, és a kétféle tilalom tartalmi elhatárolását is.

Felidézte, hogy a civil javaslatok között szerepel egy önálló tervezési tilalom egyértelmű megfogalmazása is, amely az adott területre vonatkozó HÉSZ-módosítások megakadályozását szolgálná. A törvényjavaslat a változtatási tilalomhoz kapcsolódóan tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint – meghatározott esetben – településrendezési terv nem készíthető és nem módosítható, új településrendezési és építésügyi követelmény nem írható elő. „Fontos azonban, hogy ez a rendelkezés a tervezetben a természeti vagy környezeti veszélyeztetettség megelőzésére alapított változtatási tilalomhoz kapcsolódik. Szükséges a szabályozás egyértelműsítése és a tervezési tilalom következetes érvényesítése” – véleményezte a szakember.

 

A tilalom területi hatályát ki kellene terjeszteni

Fontos elem, hogy a jogszabály-tervezet a tilalom alatt megtiltaná a meglévő építmények rendeltetésének vagy használati módjának megváltoztatását, valamint a jelentős tereprendezési munkát, földmunkát és a növényzet tömeges eltávolítását is.

E rendelkezések normatív megfogalmazását és egyértelmű alkalmazhatóságát különösen fontosnak tartom, mert a jelentős és tömeges kifejezés nem az

– mutatott rá a szakértő. Álláspontja szerint a moratóriumot nem kell a törvényben leszűkíteni a terület beépítetlenül történő megőrzése és a közhasználatúság biztosítása céljára, mert a már beépült területeken is számos gond adódhat beépítési és rendeltetés szempontból, amely moratórium alá vonható. A Balaton térségében a zöldterületek, a vízgazdálkodási és tájgazdálkodási területek, valamint más, természeti és közösségi szempontból értékes területek is veszélyeztetettek lehetnek lekerített, magánhasználatra igénybevéve. A tilalom területi hatályát ezért valamennyi érintett területhasználati kategóriára, a szükséges mértékben kellene kiterjeszteni – véleményezte.

 

Figyelembe kellene venni a kutatók javaslatát 

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakmai javaslata szerint az ökológiai vizsgálatok és a teljes élőhely-felmérés elvégzéséhez öt évre lenne szükség. A szakértő megítélése szerint ezt a szempontot is mérlegelni kellene a tilalmak időtartamának meghatározásakor, hiszen a hároméves felső korlát nem feltétlenül biztosít elegendő időt a megalapozó vizsgálatok elvégzésére.

Huszár Szilvia a teljes vízparti területre vonatkozóan a hatályos Vízparti Terv átvezetésének felfüggesztését is indokoltnak tartja, ugyanakkor egyes BATÉK-szabályok közvetlen joghatásának fenntartását – hasonlóan például a hajó- és csónakkikötőkre vonatkozó előírásokhoz – megfontolandónak látja. A BATÉK területi hatályának tervezett kiterjesztéséhez kell igazítani a moratórium területi hatályát is – mutatott rá.

Meggyőződésem, hogy a cél csak egységes elvek alapján, kivételek nélkül érhető el: a Balaton-part alacsony beépítési intenzitásának megőrzését kell biztosítani – fogalmazott.

 

Maradtak tisztázatlan szabályozási kérdések

A csónakkikötő fogalmának módosítása szerint csónakkikötőnek a kizárólag csónakok fogadására alkalmas, legfeljebb 50 férőhelyes kikötő minősül, míg az eredeti vízügyi megfogalmazás a csónakok számát határozza meg 50 darabra. A beépítetlenül megőrzendő parti területsávban bizonyos feltételekkel hajókarbantartási és hajójavítási rendeltetésű épület is elhelyezhető.

Ezekhez a változtatásokhoz nincs kellően részletes indokolás, ezért a javasolt szabályozást jelen formájában nem tartom támogathatónak

– mondta a szakértő. Megjegyezte, hogy több, a vízparti területek használata szempontjából fontos fogalom továbbra sincs megfelelően definiálva. Ilyen például a strand és a kemping. A jogi partvonal fogalom sincs használatban már jó pár éve, miközben a vízjogi és hajózási engedélyekben ez a használt kifejezés, és nem a szabályozási partvonal, amit a törvénytervezet tartalmaz. A két partvonal-fogalommal való összhangot is meg kellene teremteni. „A két fogalom pontos elhatárolását nélkülözhetetlennek tartom a jogbiztonság érdekében” – szögezte le.

 

Új balatoni szakmai intézmények civil részvétel nélkül?

A törvényjavaslat módosítja a Balaton Fejlesztési Tanács összetételét: tagként bevonná a balatoni főépítészt. Emellett újra létrejön a Balatoni Építészeti Tervtanács, amelynek illetékessége a Balaton kiemelt üdülőkörzet egészére kiterjed, és többek között a területi építészeti tervtanácsok feladatait is ellátja a térségben.

A szakember a Balatoni Építészeti Tervtanács létrehozását és a balatoni főépítész szerepének erősítését fontos szakmai változásnak tartja. Megjegyzi azonban, hogy a valódi partnerséghez az intézményi keretek mellett a civil részvétel lehetőségét is meg kell teremteni. Mindkét szervezet munkájában fontosnak tartaná a civil szektor szakmai képviseletének biztosítását. Javaslja ezért, hogy a civil szervezetek is delegálhassanak szakértőket, hiszen a Balaton jövőjét érintő döntések átláthatóságát és a közérdek érvényesülését érdemben erősítené a civil részvétel.

A szakember szerint a partnerségi bevonás jelenlegi gyakorlata – tisztelet a kivételnek – nem működik megfelelően. Indokoltnak tartaná ezért, hogy ismét kötelező legyen partnerségi rendeletet alkotni az önkormányzatoknak, az országos szabályozás kiegészítéseként. A közösségi tervezésnek az új településtervek készítésekor is fontos szerepet kellene kapnia. Ehhez azonban megfelelő forrást is biztosítania kellene.

Meggyőződésem, hogy a települési közösség által megfogalmazott és elfogadott fejlesztési célok nemcsak a tervek legitimitását növelik, hanem a helyi értékek és érdekek érvényesülését is segítik – fogalmazott.

 

Változó határidők

A parti települések településrendezési eszközeinek vagy településtervének felülvizsgálati határideje a tervezet szerint 2029. június 30-ra módosul. Az ország más területeire a javaslat nem állapít meg hasonló végső határidőt. A korábbi, 2027. június 30-i jogvesztő határidőre vonatkozó rendelkezéseket törölték a szabályozásból. A jelenleg hatályos településrendezési eszközök továbbra is alkalmazhatók 2027. június 30-a után is, de a módosításukra vonatkozó átmeneti szabályok változnak.

Ezt a megoldást nem tartom szerencsésnek, különösen annak fényében, hogy a parti településeknek egységesen kell majd megteremteniük a Vízparti Tervvel való összhangot – hívta fel a figyelmet a szakértő.

 

„Előrelépés, de a munka még nem ért véget”

Huszár Szilvia szerint összességében örömre adnak okot a törvényjavaslat túlzott balatoni beépítések megakadályozására, a természeti és táji értékek megőrzésére, valamint a vízpart közhasználatának biztosítására irányuló törekvései. Több fontos, korábban kifogásolt szabályozási elem javítása valódi előrelépést jelenthet – tette hozzá.

Ugyanakkor úgy látja, hogy a törvénymódosítás önmagában még nem oldja meg a Balaton vízparti szabályozásának valamennyi problémáját.

A moratórium tényleges hatása csak a konkrét területek kijelölésével válik megítélhetővé, a BATÉK felülvizsgálata során pedig számos további kérdést kell rendezni. Különösen fontosnak tartom a megalapozó vizsgálatok hiányának pótlását, a természetvédelmi és közösségi szempontok következetes érvényesítését, valamint a nyilvános, érdemi civil partnerség biztosítását

– summázta a véleményét. Hozzátette, meggyőződése, hogy a Balaton nem csupán turisztikai célpont és fejlesztési terület, hanem pótolhatatlan természeti örökség és közös nemzeti érték. Megőrzése csak olyan szabályozással lehetséges, amelyben a beépítés korlátozása, a természeti értékek védelme és a vízpart közösségi használata egyaránt prioritást élvez.