Római legionáriusok vették birtokba Balácát (veol.hu)

A Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye, a tavaly megújult Villa Romana Baláca is reflektorfénybe került a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projektnek köszönhetően. Egy csepp Itália a Balaton mellett; Baláca Élménypark címmel a régészeti kiállítóhely különleges kulturális eseménysorozattal várja a látogatókat – írja a veol.hu.

Minderről szombaton tartottak sajótájékoztatót, miközben már zajlott az első kiemelkedő rendezvény Hagyományőrző forgatag címmel, ahol az ókori római hagyományőrző csapatok mutatkoztak be. Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumról beszélünk, akkor többnyire az ikonikus épület jut eszünkbe, és természetesen a múzeum kertje.

– Arról talán egy kicsit méltatlanul kevesebb szó esik, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum nemcsak a budapesti központi épületet jelenti, hiszen a múzeum mellett működik egy komoly tagintézmény-hálózat is – fogalmazott. – Ez egy olyan hálózat, ami mind működése szempontjából, és tematikáját illetően, mind pedig földrajzilag egy rendkívül színes, változatos tagolt intézményhálózatot jelent, elég csak például a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumra gondolni. Ebben a hálózatban találunk erődítményeket is, ilyen a sárospataki vár. De vannak régészeti, történeti kertek és irodalmi emlékházak is.

Elmondta, ez egy nagyon sokféle, sok értéket felmutató hálózatot jelent. Örömét fejezte ki, hogy egy olyan együttműködés részesei lehetnek, ami lehetőséget teremt számukra arra, hogy a tagintézményeik munkájára, működésére is felhívják a figyelmet.

Varga Richárd, a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program kulturális projektmenedzsere arról beszélt, hogy hét évig tanított Nemesvámoson, így sokszor hoztak diákokat Balácára, ahol az ókori római történelemről tartottak órákat. – Így érdemes szerintem többek között történelmet is tanítani – mondta. – Ez egy óriási ajándék a környéken élőknek.

Hangsúlyozta, fantasztikus programok lesznek a Villa Romana Baláca területén, ahol olyan fontos dolgokat tárhatunk fel újra a közös múltunkból, örökségünkből, ami ennek a régiónak, Pannóniának, a magyarságnak fontos öröksége.

Kovács Loránd Olivér, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos igazgatója, EKF-program projektvezető, a kiállítóhely vezető régésze arról tájékoztatott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum immáron több mint 200 éve gyűjti a Kárpát-medence és azon belül is természetesen az ókornak az emlékeit, amely nem csak egy egyszerű gyűjtésről szól, hanem az összegyűlt információtárgyakat próbálja az adott kornak az eszközeivel az emberekhez közelebb vinni, bemutatni, ami nem egy új gondolat Magyarországon, hiszen gyakorlatilag a reneszánsz időszak óta erre vannak meg-megújuló kísérletek.

Elárulta, a helyi adottságokat kihasználva a Múzeumok éjszakáján egy éjszakai rendezvényük lesz, szürkülettől egészen éjfélig folyamatosan, fényjátékkal, zenével megelevenítve, átélhetővé téve úgy, hogy egy kicsit rómaivá váljanak a vendégek. A másik ilyen rendezvény a Vinalia Rustica lesz, a borünnep, amit Magyarországon csak Balácán rendeznek meg. A látogatók akár egy ókori taposókádat is kipróbálhatnak, a korabeli magán- és hivatalos vallási események is terítékre kerülnek majd, és akár egy kocsmajelenetbe is be tudnak kapcsolódni az érdeklődők.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház Kossuth-díjas igazgatója elárulta, már a múlt évben kipróbálták a helyszínt, ami izgalmas, ám nagy kihívásokat is jelent. Két olyan előadást választottak a nyárra, amely bár nem római kori időket idéz meg, mégis nagyon fontos.

– Írattunk egy előadást, mely Petőfi Sándornak az életét akarja bemutatni kiskorától kezdve, és érinti ezt a világot is, hiszen azért azt sokan tudják, hogy 1848. március 6-án Veszprémből indult el Budapestre, mikor hírét vette a forradalomnak, amely Párizsban kitört – mondta a direktor.

A darabnak Topolcsányi Laura színésznő a szerzője, aki nagyon komolyan beleásta magát Petőfi Sándor életébe. Ugyanakkor Szomor Györgyöt kérték fel arra, hogy zenét írjon mindehhez, és meg is rendezze az előadást.

– Azért őt, mert ismerjük a szívét, ismerjük az érzékenységét. Csodálatos zenét írt – tette hozzá. – Minden zene egy-egy Petőfi-verset dolgoz föl, egészen varázslatos módon, úgyhogy nagy örömmel hozzuk ide, erre a szabadtéri helyszínre.

Az eseményen beszélt az idei balácia fellépéseikről Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója és Pletser Ádám, az iGenerációért Egyesület elnöke is. Közben a hagyományőrző forgatag csapatainak – Legio Leonum, legio XV Apollinaris cohors II., Familia Gladiatoria, Collegium Gladiatorum, Teut OS – Szarvas Törzs, Legio X Gemina; Nova Róma és a Legio XXI Rapax Római Polgárai – nagyszerű jelmezeivel, felvonulásával mi magunk is visszautazhattunk akár az 1. századba.

A videót a felvonulásról itt tekintheti meg.