Az ország egyik legkiemelkedőbb képzőművészeti gyűjteményéből nyílik kiállítás a Vaszary Galériában. A Fővárosi Képtár gyűjteményéből való válogatás a magyar modernizmus történetét öleli föl. Jelentős illetve ritkán látható művek a 20. századi magyar művészet meghatározó alkotóitól.
A Fővárosi Képtár, az ország egyik legkiemelkedőbb és a főváros egyetlen képzőművészeti gyűjteménye, melynek anyaga hosszú évek óta csak töredékében látható. A Vaszary Galériában nyíló kiállításra válogatott műtárgyak valójában az úgynevezett második gyűjtemény darabjai, hiszen az első, a 19. század nyolcvanas évei óta gyarapodó kollekciót az 1957-ben megalapított Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe olvasztották – írja a balatonfured.hu.
Az 1960-tól újrainduló gyűjtést a mindenkori modern és kortárs művészetre való nyitottság jellemezte: a legfontosabb 19. századi mesterek főművei mellett elsősorban a 20. századra, és a kortárs művészetre koncentrálva gyarapították a gyűjteményt, amelynek 20. századi anyaga jól tükrözte a hatvanas évektől kanonizálódott modernista elbeszélést.
A századvég müncheni mestereitől (Réti István, Csók István, Hollósy Simon) portrékat és jellegzetes zsánerjeleneteket, Rippl-Rónai Józseftől és Ferenczy Károlytól igazi főműveket vásároltak.
A századelőn francia posztimpresszionista és fauve irányzatot megismerő modern művészek közül Czóbel Bélának és Kernstok Károlynak jelentős korai munkái kerültek a gyűjteménybe, s a Nyolcak szinte minden alkotójától megtalálható az anyagban néhány fontos festmény. A szobrászati kollekcióban Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk, Medgyessy Ferenc és Beck Ö. Fülöp művészettörténeti szempontból kiemelkedő művei jelzik a korszakban a plasztikai útkeresés irányait.
A két világháború közötti anyag legalább ilyen gazdag és sokrétű: Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Molnár Farkas avantgárd munkái mellett a neoklasszicista irány és a római iskola művészeinek alkotásai (Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Kontuly Béla) egyaránt megtalálhatók. A posztnagybányai iskola képviselőit (Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál, Ferenczy Béni) szívesen vásárolták, nem véletlen, hiszen a második képtári gyűjtemény építése idején is népszerűek voltak alkotóik. Derkovits Gyula művészete az ötvenes évek heves vitáit követően az évtized végére nyerte el méltó helyét a két világháború közötti modern művészet történetében, s ebbe a folyamatba illeszkedett főműveinek megvásárlása a képtár számára.
A háború utáni képzőművészeti anyagban jelentős helyet foglalnak el az Európai Iskola alkotói, s a későbbi évtizedekre vonatkozóan szinte minden fontos művész és korszak művei jelen vannak a gyűjteményben. Kiemelkedő a hatvanas évek szürnaturalista iránya (Csernus Tibor, Lakner László), az Iparterv kiállításokon egykor szereplő alkotásokból számos darab (Konkoly Gyula, Jovánovics György, Bak Imre Keserü Ilona munkái). Szinte az összes hazai kortárs képzőművészeti áramlat alkotásai bekerültek a képtárba.
A Fővárosi Képtár gyűjteményéből válogatott főművekkel lényegében elmondható a magyar modernizmus története – egy 20. századi kis magyar modern művészettörténet –, s ebben rejlik igazi pedagógiai potenciálja is. A tárgyak, recepciójuk, múzeumba kerülésük érzékenyen jelzi a modern és kortárs művészet kánonjának változásait az 1960-as évektől napjainkig. Így a kiállítás egyszerre ad lehetőséget a látogatóknak arra, hogy a korszak jelentős és ritkán látható alkotásaiban gyönyörködhessenek, befogadják a 20. századi magyar művészet mesternarratíváját, ugyanakkor a tárgyak történetébe merülve megértsék: a kánon nem állandó, a mindenkori jelen viszonyai formálják, a gyűjtemény pedig nem halott anyag, hanem mindig újra értelmezendő.
A kiállítás március 11-én, pénteken 17 órakor nyílik a Vaszary Galériában, és egészen 2023. január 8-ig látogatható.