Gyenesdiás egyik rejtett kincse a 71-es út közvetlen közelében található, legalább 500 éves vízimalom, amelynek ma is működő vízikerekét a Szent János-forrás hajtja. A Talabér, illetve Osvald–Bujtor-féle malomként is ismert műemlékben ma pékmúzeum és herbárium működik, kertjében illatos gyógynövények között sétálhatunk. A malomtól egy rövid tanösvény is indul a Balaton felé.
A mai Gyenesdiás területén három település létezett, ezek közül az egyik a Balatonhoz közeli Diás volt. Területén, a bővízű Szent János-forrás mellett épült meg a Diási malom – írja a welovebalaton.hu.
Az első írásos emlékek a malomról 1551-ből származnak. Hogy ki építtette, és mikor, arról sajnos nem maradt fenn információ. A malom 1763-ban Festetics Kristóf, a keszthelyi Festetics-kastély építőjének tulajdonába került, majd a XVIII. század végétől a Talabér család lett a malom birtokosa. Arról is vannak feljegyzések, hogy Talabér János molnármester 1828-ban egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot állíttatott a forrás mellé (ez az úttól néhány méterre található, a Malom utca elején).
A XIX. század végén a vízimalom a Bujtor, majd később az Osvald család tulajdonába került. Osvald Gyula molnár robbanómotoros meghajtásúra alakíttatta át a malmot.
A malom mintegy négy évszázadon át tölthette be a funkcióját. Az 1950-es években államosították, egy darabig üresen állt, majd szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a malomépület magántulajdonba került, tulajdonosai 2014-ben a település önkormányzatának ajándékozták. A vízimalmot 2021-re újították fel, külső rekonstrukciójához az épület XVIII. századi megjelenését vették alapul.
A malomépület nagyobb részében egy pékmúzeum kapott helyet, ahol sok mindent megtudhatunk a molnárok munkájáról és a kenyér útjáról az őrléstől a sütésig. Látványos ábrák mesélnek a régióban jellemző malomtípusokról és az eszközök, a technológia fejlődéséről. Azt is megtudjuk, hogy mennyire sokrétű feladatai voltak egy molnárnak, hiszen nemcsak az őrléshez kellett értenie, hanem a malomkő megvágásához, a fa szerkezetének ácsolásához is.
A kiállításon bemutatják a különféle, ma már elfeledett gabonákat, liszteket. Láthatjuk, hogy néz ki a hántolatlan tönkölybúza, a tönkölypelyva, a tönkölykorpa és a teljes kiőrlésű liszt. Természetesen a kenyérsütés folyamatába is betekintést nyerhetünk, alkalmanként nem csak elméletben. Helyet kapott a malomban egy 17 tonnás, „12 kenyeres” kemence is, amiben időnként „szeretetsütéseket” tartanak.
A malom mellett már a Festeticsek korában is fűszerek és gyógynövények termettek, és a felújítás után is levendulával, oregánóval, citromfűvel és más gyógy- és fűszernövényekkel teli magaságyások illatoznak, amelyeket körbejárni felér egy ultragyors terápiával. Egy rövid, a balatoni bringakörútra vezető Forrás tanösvényt is kialakítottak a felújítás során, amely a malomtól indul, és 16 táblán mutatja be a helyi növény- és állatvilágot.
A malom mellett már a Festeticsek korában is fűszerek és gyógynövények termettek, és a felújítás után is levendulával, oregánóval, citromfűvel és más gyógy- és fűszernövényekkel teli magaságyások illatoznak, amelyeket körbejárni felér egy ultragyors terápiával. Egy rövid, a balatoni bringakörútra vezető Forrás tanösvényt is kialakítottak a felújítás során, amely a malomtól indul, és 16 táblán mutatja be a helyi növény- és állatvilágot.