A Balaton jövője vízstratégiai kérdés, a vízszint csökkenése láncreakciókhoz vezethet az ökoszisztémában. A magyar tenger elkövetkező néhány évtizedét sokan próbálták már megjövendölni. Számos kutató és oknyomozó foglalkozott a témával az elmúlt években. A jövendőmondók versenyéből természetesen az MI (Mesterséges Intelligencia) is kivette részét – írja a veol.hu.

AI- illusztrált kép
A gondolkodó gép szerint a Balaton–Veszprém térség jó eséllyel Németalföld-szerű, víz- és adat-menedzselt, prémium élményrégióvá válhat – feltéve, hogy a lentebb leírt kockázatokra megfelelő stratégiával válaszolunk.
Éghajlat, víz és ökoszisztéma a Balatonon
Tíz éven belül +1 °C átlaghőmérséklet-emelkedést aposztrofál a program, hosszabb nyári aszályokkal, aminek a legfőbb hatása lehet a térségre az ingadozó vízszint, illetve a gyakoribb algavirágzás.
2050 környékére jósol +2 °C emelkedést, és a nyári kánikula-napok duplázódását; télen ritkább, de hevesebb csapadék. A várható legnagyobb befolyása az akár 30–50 centiméterrel alacsonyabb vízszint minimumok lehetnek, ahol már a parti területeken vizes élőhely-rekonstrukció válik sürgetővé.
2075-re a 26 °C feletti átlag tóvíz hőmérséklet nyaranta állandóvá válik az AI szerint, ennek velejárója az ökoszisztéma-átalakulás, új invazív halfajok megtelepedése és a fürdési szezon akár októberig is tolódhat ( amire mondjuk szívesen rábólintanánk), de csak a vízminőség romlása árán.
Utóbbiakat az előző éves Balaton-hidrológiai és klímakutatások is igazolni látszanak.
Adaptációs kulcslépések a katasztrófa elkerülésére:
Digitális vízszint-menedzsment (valós idejű szenzorok, AI-alapú gátszabályozás).
Parti zónák „puha” védekezése (nádas-visszatelepítés, zátony-létesítés).
Természet-közeli záportározók Veszprém hegyvidéki vízgyűjtőin.
Hogy mit álmodott meg még a gépesített értelem a tó környékén élőknek más, ide vonatkozó témában, a cikksorozat folytatásában eláruljuk- írja a veol.hu.