A Balatonnak gyógyító ereje van – már a forradalmár doki is megmondta (sonline.hu)

Az egyik legszebb villát Balatonföldváron 1945 után államosították. Báró Korányi Frigyes egykori tulajdona ma viszont ismét régi pompájában látható- írja a sonline.hu.

Báró Korányi Frigyes (1828-1913) orvosprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tuberkulózis hazai gyógyítója hosszú és tartalmas életet tudhatott már maga mögött, amikor a Balaton vidékére került. Fiatalon, huszonévesen csatlakozott a magyar forradalomhoz, a márciusi ifjakhoz, majd nemzetőrként, végül honvédorvosként szolgált a szabadságharcban. A szabadságharcban való részvételért felségárulás vádjával Pestről, Bécsből Nagykállóra, egykori szülővárosába száműzték. Ahogy egykori nagy szabadságharcosaink, ő sem adta fel: Nagykállón kórházat alapított, majd Szabolcs vármegye főorvosa lett. A közelgő kiegyezés és enyhülés hatására már visszaköltözhetett Pest-Budára és itt folytatta küldetéses orvosi munkáját, később a budapesti egyetem magántanára lett. Oktatói és orvoslói munkája mellett a magyar közegészségügy megalapozója, de a magyar belgyógyászat egyik úttörője lett. Tervei alapján épült meg a fővárosi belklinika, ahol világviszonylatban elsőként kezdődtek meg a laboratóriumi és röntgenvizsgálatok. Fő kutatási területének számított a mellkasi betegségek gyógyítása, a tuberkulózis elleni küzdelem.

Balatonföldvárra úgy került, hogy a körőshegyi Széchényiek orvosaként szinte beleszeretett a Balatonba és azon korabeli orvosok közé tartozott, akik úgy vélték, a Balaton vize gyógyerőjű. Ezen feltételezésével győzte meg a Széchényieket a fürdőtelep alapításának szükségességéről, a szép parkosításról. A korszak elismert tüdőgyógyászaként hitte és vallotta: a Balaton egy klimatikus gyógyhely, amely kifejezetten jó hatással van a tüdőpanaszoktól szenvedőkre. Több írásában is a Balaton mellett szólalt fel:

Az Isten jóvoltából származó kincs, a Balaton, meg van adva; villát, fürdőházat, ha úgy tetszik várost egy év alatt lehet építeni, csak kedv és pénz legyen hozzá: de fát, a velejáró egészségi és klimatikus viszonyokat, a tőle származó árnyat és kedélyüdülést, mindezt csak évtizedekre terjedő idő és szorgalom adhatja meg. Ki kételkedhetik azon, hogy mihelyt a Balatonparton növényzet és erő telepíttetik meg: a főváros közönsége nem fog a 15 órányira fekvő wörthi és még messzebb fekvő veldeni a kicsinyes ossiachi és más ilynemű tavakhoz vándorolni, hanem felhasználja a 3-4 óra alatt és majdan rövidebb idő alatt elérhető Balaton partot, hogy pihenjen, üdüljön és gyógyuljon.

Korányi Frigyes Egy séta a Balaton partján (1888) című írásában hitet tett a Balaton mellett és a vidék fásításában látta a tovább fejlődés lehetőségét. Ahogy Balaton-szerető orvos kortársai – Thanhoffer Lajos, Szaplonczay Manó –, ő is példával kívánt előljárni és villát építtetett Földváron.

Tulajdonképpen ez nem is villa, hanem egy kis várszervű, neoromán kastély, amely 1896-ban Bobula János neves építész tervei alapján készült el. A villában nemcsak az idősebb Korányi, hanem fia, a modern veseélettan és vesekórtan képviselője, Korányi Sándor (1866-1944) is több nyarat töltött. Korányi Frigyes egykori nyári lakhelyét 1945 után államosították, majd minisztériumi üdülő lett.

Végül a ház magántulajdonba került és visszanyerte régi méltóságát, falán emléktábla jelzi egykori neves tulajdonosának emlékét.
Nagykállón, szülőhelyén emlékház mutatja be életét, iskola, kórház és még kisbolygó is viseli nevét.

Balatonföldvár őrzi és életben tartja a világhírű orvosprofesszor szellemi örökségét, akinek kiemelkedő szerep jutott Balatonföldvár fürdőtelepi fejlődésében- olvasható a portálon.