A veszprémiek teljes mértékben magukénak érzik a sikert, ugyanakkor a 2023-as Európa kulturális fővárosa projekt elnyerése nagy elvárásokkal is jár – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Navracsics Tibor, a projekt kormánybiztosa. A volt uniós biztos beszélt stratégiáról, finanszírozásról és a hazai pálya szépségéről is.
Veszprém tulajdonképpen a Bakony–Balaton térséggel együtt pályázott és nyert. Földrajzilag ez azt jelenti, hogy a pályázati térség északi határa Zircnél és Bakonybélnél húzódik, beleértve ezeket a településeket is. Keleten Várpalota, nyugaton Keszthely–Hévíz, délen pedig a déli part települései számítanak még a térséghez tartozónak. Mindez azt jelenti, hogy egy 437 ezer lakosból álló régió adja az évad rendezvényeinek helyszíneit, Veszprém központtal – mondta el Navracsics Tibor a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A kormánybiztos szerint óriási lehetőség ez, ugyanakkor óriási felelősség is. „Némi túlzással azt is mondhatom, hogy rajtunk lesz a világ szeme.” – fogalmazott.
A programsorozat költségvetésére kitérve kifejtette: ez alapvetően három forrásból áll össze. A legjelentősebb tétel a központi költségvetés támogatása. Ebben a tekintetben rendkívül nagyvonalú a kormány: tavaly ötszázmillió, idén pedig ötmilliárd forintot fordított az előkészületek támogatására. A másik jelentős, évi több száz milliós forrást Veszprém városa jelenti. Mellette a régió települései önkéntes alapon szállhatnak be a finanszírozásba, és ez meg is határozza esetleges részvételüket, illetve programjaik támogatását az évad során. Az Európai Unió az egyes programokkal, valamint a Melina Mercouri-díj összegével – másfél millió euróval – járul hozzá. Ugyanakkor a szabályozás lehetőséget ad szponzorok bevonására is.
Hozzátette: olyan programokat akarnak támogatni, amelyek zöme az évad elmúltával is meg tud maradni, hozzájárulva ezzel az adott közösség vagy éppen az egész térség vonzerejének növeléséhez. Emellett kifejezetten csak olyan infrastrukturális beruházások támogatásában gondolkoznak, amelyek aztán meg tudnak állni a saját lábukon.
A teljes interjú a Magyar Nemzet oldalán olvasható.