„Egy szántódi, 230 milliós ház, amiben szívesen megöregednénk.. A hét megyei ingatlana címet simán kiérdemlő szépség nemcsak tágas, nemcsak hangulatos, de hát vízparti is. Ráadásul a panoráma sem akármilyen a saját stégről…” – írja a somogyi hírportál, a sonline.hu. „Nem akar emberek közé a strandra járni?” – szól az ingatlanbazar.hu erről a házról szóló hirdetése, ami így folytatódik: „11 méter széles part szakasz, víz kapcsolat, INTIM SAJÁT (fémszerkezetű) STÉGGEL amin napozhat, ahol a HAJÓ/VITORLÁS is kiköthető!!!” A hirdetés fotóin jól látszik, hogy nádast átvágó stég a fő csáberő. Mielőtt bárki szalad megvásárolni az ilyen vízparti ingatlanokat, nézzen utána, legális-e az a stég, kikötő, ami a vonzerő fontos része.

A 230 millió forintért eladásra kínált szántódi ingatlan (nagy piros háztetős, a kép közepe felé) védett nádasba vágott stége /Kép: ingatlanbazar.hu)/

A 230 millió forintért eladásra kínált szántódi ingatlan, a saját, nádasba vágott stéggel (Kép: sonline.hu)
Annak a vonzó, és a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú balatoni nádasnak a stégbejárók számának szaporodása miatt egyre rosszabb a minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásához is vezet- figyelmeztetnek évek óta a szakemberek.
Az elmúlt évtizedekben ugyan nem léptek fel hatékonyan az érintett hatóságok az illegális balatoni stégbejárók, feltöltések, kikötők ellen, de ez várhatóan változni fog a jövőben az egyre tarthatatlanabbá váló helyzet miatt. Jó ha ezzel számolnak az ingatlanvásárláskor saját stégbejárókért, és kikötőkért komoly felárat fizető vásárlók. (Hogy legális-e egy stég, a kérdésre az engedélyező Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tudja megadni a választ. A legális stégekre is öt évenként meg kell újítani a mederbérleti szerződést. A jelenlegi jogszabályok értelmében minden stéget be kell szedni ősszel, és csak tavasszal lehet újra kihelyezni, amire sok, komoly fémszerkezettel, olykor betontalapzattal is ellátott stégnél már fittyet hánynak.)
„Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – nyilatkozta tavaly nyár végén Dr. Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző szakember (a biológiai tudomány kandidátusa) a hirbalaton.hu-nak. A 2015-ös légifotók szerint több mint 1700 illegális stég volt a Balatonon, amelyek száma azóta nőtt – mondta a szakember.
Megkérdeztük védett-e az érintett nádas
Megkérdeztük Dr. Pomogyi Piroskát az ingatlan előtti nádasról. Mint kifejtette, a hatályos nádasminősítés szerint védettnek számító, I. és III. osztályú nádassávok találhatóak az eladásra kínált ingatlan előtt a tómederben, azaz a vízügy kezelésében lévő állami területen.
Az csak régebbi légifelvételek vizsgálatával deríthető ki, mikor létesítették a stégbejárókat az érintett védett nádasba, merthogy jól láthatóan több is akad, ami sajnos jellemző a balatoni nádasok jelentős részére. Ha kiderülne, mikor építettek egy-egy stégbejárót, akkor se lehet tudni, ki tette. A kérdés így az marad, hogy rendelkezhet-e vízügyi engedéllyel védett nádasba létesült privát stégbejáró, és ha nem, akkor mikor fog intézkedni az ügyben illetékes, vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező katasztrófavédelem, vagy a természetvédelemben illetékes veszprémi kormányhivatal.