Meteorológia: tanulmány a Tapolcát elverő jeget hozó, hosszú életű, keddi szupercellákról

2025. június 3-án a kora délutáni órákban egy zivatarvonal érte el Magyarország nyugati határait. A Szentgotthárdnál belépő összeáramlási vonalban jól elkülönült két zivatarcella, amelyek méretüknél, mozgásuknál és formájuknál fogva is szupercellás jegyeket mutattak. Ez a két cella vonult végig a Dunántúl középső részén, a Balaton térsége felett, sokfelé okozva viharos szelet, jégesőt és rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot – olvasható a met.hu-n megjelent, Horváth Ákos és Kurcsics Máté által jegyzett tanulmányban. A Kárpát-medencében nem ritkák a szupercellák, azonban az ilyen hosszan fennmaradó, szinkronban mozgó örvények ritkaságnak számítanak – írják.

 

Az egyik zivatarcella a Duna vonalába érve feloszlott, azonban a másik egészen a Tiszáig eljutott, Szentes térségében szűnt meg véglegesen (1. videó).

1. videó: A szupercellák áthaladása a radar, illetve a villám mérések alapján 2025. június 3-án

A két cella sokáig szorosan egymás mellett haladt, legerősebb állapotukat még Zalában érték el. Bajánsenye közelében 14 km körül alakultak a legmagasabb felhőtetők (1. ábra), de a Balaton nyugati partja közelében is magas radar reflektivitást, illetve villám aktivitást mutattak (2. ábra).

 

1. ábra

1. ábra   A szupercella vertikális radar metszete 2025. június 3. 14:30-kor (12:30 UTC)

 

2. ábra

 2. ábra  A Balatonhoz közelítő két szupercella a radar és villám mérések alapján 2025. június 3. 14:50-kor (12:50 UTC)

A HungaroMet Zrt. mérőhálózata által mért legerősebb széllökés a balatonszemesi platformon 25 m/s volt (3. ábra). Természetesen a két erős zivatarcella közelében egy-egy keskeny sávban lehettek ennél jóval erősebb széllökések is.

3. ábra

3. ábra   A Balaton felett átvonuló zivatarcellák és a legerősebb mért széllökések 2025. június 3. 16 órakor (14:00 UTC)

A zivatarokat végig jellegzetes peremfelhők kísérték (4. ábra). Földet érő tornádóról, vagy ahhoz kapcsolódó károkról azonban nem érkezett jelentés a térségből. A Balaton keleti medencéjébe érkező cella áthaladása az 2. videón látható.

 4. ábra

4. ábra   Falfelhők Siófoktól nyugatra 2025. június 3. 16 órakor (14:00 UTC)

 

 

2.videó: A szupercella átvonulása Siófoktól nyugati irányba nézve

Az országba belépő cellák a megfigyelések és a Doppler-radar mérések alapján nagy valószínűséggel pozitív örvényességűek (az óramutató járásával ellenkező irányú forgásúak) voltak. Vagyis nem a klasszikus szupercellás fejlődés során létrejövő ellentétes forgású „ikercellák” alakultak ki, hanem két önállóan kifejlődött celláról volt szó. A két cella egy nagyobb, szinoptikus skálájú rendszer, egy gyenge hidegfront támogatásával maradt fenn hosszabb ideig (6. ábra). A front előtt az alsó légrétegekben összetorlódó melegebb és nagyobb nedvességtartalmú levegő, továbbá a front okozta szélfordulás kedvező feltételeket biztosított a két zivatarörvény fennmaradásához, amelyek közül az erősebb egészen a Tisza vonaláig jutott (1. videó). A két cella feltűnően együtt mozgott, a vezető áramlástól mindketten kissé jobbra térültek el, az egymáshoz képesti távolságukat pedig megtartották.

 6. ábra

6. ábra   Az országon átvonuló gyenge hidegfront és a nyugatról jövő zivataros összeáramlási vonal (vastag vonal)
2025. június 3. 14 órakor (12:00 UTC) az ECMWF analízise alapján

Összefoglalva elmondható, hogy bár júniusban a Kárpát-medencében nem ritkák a szupercellák, azonban az ilyen hosszan fennmaradó, szinkronban mozgó örvények ritkaságnak számítanak. A zivatarörvények sajátja, hogy viszonylag keskenyebb sávban okoznak pusztítást, azonban az érintett területen súlyos károkkal járnak. A most átvonult szupercella párossal kapcsolatban tornádóról nem érkezett jelentés, a káresemények elsősorban a jégesőkhöz és a viharos szélhez köthetőek – áll a tanulmányban.