Az elmúlt hetekben bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv a Balaton északi és déli partját is kiemelt területként kezeli. Az épületeket érintő tervek azonban sok helyen vitát váltottak ki. A korábbi kormányzati ciklusban elkészült tervek ugyanis a történeti állomásépületek nagyarányú átépítését, sok esetben bontását és új, jellegtelen pavilonok telepítését mutatják. Több civil kezdeményezés is indult a tervek leállítására vagy újragondolására. A vasútállomások meghatározó elemei a közösségi identitásnak, megőrzésük és szakszerű felújításuk ugyanakkor nemcsak örökségvédelmi, hanem környezetterhelési kérdés is – áll az epiteszforum.hu-n megjelent tanulmányban.
Hőkupola: divatszó vagy egy valós légköri állapot?
A met.hu-n megjelent tanulmányában arra a kérdésre adja meg a választ két meteorológus – Horváth Ákos és Breuer Hajnalka – , hogy a hőkupola egy új divatszó vagy egy valós légköri állapot. Emlékeztetnek arra, hogy 2026. június végén Afrika irányából egy intenzív hőhullám érte el Európát, melynek során számos hőmérsékleti rekord megdőlt. Július végén meteorológiai szempontból kevésbé intenzív módon, de annál hosszabban tartó újabb rendkívüli forróság alakult ki, amely kimondottan a Kárpát-medencében tetőzött. Mint írják, az extrém meleg jellemzésére egyre gyakrabban használják a “hőkupola” elnevezést.
Meteorológusok elemzése a június végi rekorddöntő hőhullámról
Idén, június második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a Magyarországon is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig – olvasható a met.hu-n két meteorológus tanulmánya.
A Balaton „D-napja” a Balaton-átúszás
A légkör nyomása a meteorológusok D-napi háborúja volt az 1944. június 6-i, normandiai partraszálláskor. A met.hu-n megjelent tanulmány a Balaton-átúszást nevezi az a Balaton „D-napjának”, kifejtve miért is volt az egykori hadműveletnek az egyetlen bizonytalansága a változékony idő. Mit jelent ugyanez manapság a tömegsport rendezvény idejének kitűzésekor – amelyben a meteorológusoké mindig a végső szó -, hogy ne követeljen emberéletet a „balatoni partraszállás”.
Kutatók: nyáron napi közel egy tonnányi naptej is belekerülhet a Balatonba!
Egyre kritikusabb kérdés, miként óvhatjuk meg a két éve lefolyástalanná vált Balatonunk (a Sió-zsilipet azóta nem nyitották ki) vizének minőségét, élővilágát. Ezért kellően sokkoló a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közösségi oldalán közzétett kutatási eredmény, miszerint a nyári időszakban naponta akár közel egy tonna UV-szűrő anyag is a Balatonba kerülhet. A kutatók a közösségi oldalukon tanácsokkal is szolgálnak, hogyan lehet és kell tudatosabban használni a fényvédő szereket.
Kertmozik a Balaton-parton – eltűnés, funkcióváltás vagy közösségi fenntartás?(epiteszforum.hu)
A kertmozik napjainkban állandó üzemeltetési és fenntartási kihívásokkal küzdenek, miközben a filmkultúra megőrzése és a lokális társadalom integritása szempontjából is fontos közösségi terek. A helyi civil szervezetek megerősödésével és közösségi fenntartási modellek fejlődésével remélhetőleg sikerül megoldást találni a kertmozik megőrzésére vagy az eredeti funkciójukat elvesztő terek kulturális célú újrahasznosítására” – írja Wettstein Domonkos a Szezonális örökség e havi részében. A tanulmányban a Balaton-parti kertmozik változatos örökségével ismerkedhetnek meg az olvasó.
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult – áll a masfelfok.hu-n megjelent, a jelentést és a tanulmányt feldolgozó cikkben. Európának a következő évtizedekben a 3 °C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen – figyelmeztetnek Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai.
Nád a beton helyett: a legtöbben természetesebb Balatont szeretnének
Mit tartanak értékesnek a Balatonban és annak partján az emberek? – ezt vizsgálták a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói egy 1500 fő bevonásával készült felmérésben. A válaszadók között voltak helyi lakosok, üdülőtulajdonosok és turisták is. Az eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy a többség egy természetesebb Balatont szeretne: hozzáférhető partokkal, megmaradó nádasokkal és visszafogott beépítéssel – számol be a tihanyi kutatóintézet a közösségi oldalán.
Tihanyi kutatók: vízmintából megmondják milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban
A halakat mostantól nem feltétlenül kell kifogni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban fordulnának elő – elég lehet egy-egy vízminta a tó különböző élőhelyeiről. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya, amely a rangos Ecological Indicators tudományos folyóiratban jelent meg, bemutatja, hogyan válhat a környezeti DNS mintavétel a tó halállományának egyik legmodernebb monitorozási eszközévé – olvasható a tihanyi kutatóintézet közösségi oldalán.