A hőérzet alapvetően határozza meg, hogy milyen szabadidős tevékenységet tudunk vagy szeretnénk csinálni, vagy hova megyünk nyaralni, pihenni. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésében három szabadidős tevékenységet (erdei túra, városnézés, vízparti pihenés) vizsgáltak meg a hőérzettel és a klímaváltozással összefüggésben a márciustól novemberig tartó időszakra Magyarországon, ami a belföldi és külföldi turistáknak is meghatározó lehet.
Árvaszúnyogok segítenek megérteni, hogyan védhetjük meg a Balatont
Meteorológusok: a Balaton bórája, sajátos időjárása (met.hu)
A Balaton időjárása számos sajátossággal rendelkezik. A nagy kiterjedésű vízfelület, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani a balatoni időjárás alakulását. Mindez határozottan meglátszik az időjárási elemek, így a levegő hőmérsékletének, a szélviszonyoknak, a felhőzetnek és a csapadékhullásnak az alakulásában is. A viharok látszólag hirtelen csapnak le a tóra, és különösen a nyílt vízen gyakran jóval erősebbek, mint a környező szárazföldi területeken – áll a met.hu-n közölt tanulmányban, amit három meteorológus készített.
Tanulmány: a Balaton vizének hőmérséklete télen, nyáron
A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem mindig egyértelmű más a válasz a fürdőzőknek, más a válasz a szakembereknek. A met.hu-n megjelent tanulmányban a Balaton vízhőmérsékletének alakulását és annak hatását mutaják be két meteorológus, Barna Zsófia és Horváth Ákos.
A székesfehérvári pusztító jégeső meteorológiai háttere – a Balaton is szerepet játszott
2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak – áll két meteorlógus, Horváth Ákos és Barna Zsófia met.hu-n elérhető tanulmányában.
Bővebben…
Újragondolták a kerékpáros turizmust a Balaton térségében (Turizmus Bulletin)
Egy a 2019 novembere és 2020 januárja között lezajlott felmérés részeként 1 087 fős értékelhető minta állt elő a rendszeresen kerékpározók, illetve aktív életmódot folytatók köréből. Az eredmények iránymutatásként szolgálhatnak nemcsak a már létező kerékpáros utak fejlesztéséhez (Balatoni Bringakör), hanem a „Balatoni kerékpáros turisztikai szolgáltatás fejlesztése” megnevezésű projekt keretében kijelölésre kerülő, a parttól távolabb eső, összesen mintegy 600 km hosszú kerékpáros túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is. A fejlesztés alapvetően a térség turizmusának területi és időbeli koncentrációját csökkenti, valamint hozzájárul a balatoni turizmus fenntartható fejlesztéséhez.
Miért költöznek az emberek a Balaton-parti településekre? (veol.hu)
A Pannon Egyetem két kutatójának – Neumanné Virág Ildikó egyetemi docens és Kántor Szilvia PHD-hallgató – tanulmánya arra keresi a választ, milyen tényezők motiválják a nyaralótulajdonosok, a második otthonnal rendelkezők Balatonhoz költözését, és mi marasztalja a már ott élőket – írja a veol.hu.
A balatoniak mint kultúrafogyasztók – egész évben érdemes programot szervezni
Egy 2018-19-ben a Balaton-térségben végzett primer felmérés eredményét (1201 fős minta), és a Központi Statisztikai Hivatal szekunder statisztikáit is felhasználja az a Comitatus Önkormányzati Szemle Balatonra fókuszáló kiadványában megjelent tanulmány, mely a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség 174 településének kultúrával kapcsolatos tapasztalatát összegzi. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a balatoni lakosok számára mennyire fontos a kulturális kínálat, illetve mennyire elégedettek vele. Az eredményekből kiolvasható: a lakosok többsége számára fontosabb, mint amennyire elégedettek vele.
A klímaváltozás egészségügyi hatásai Magyarországon (mti)
Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban – hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon. Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet, Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg ilyenkor. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.