Megkapta az oltalom alatt álló földrajzi jelzést a balatoni hal

A „minőségi magyar hal” minősítés után megkapta a „balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzést a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött vagy fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba kerülő fogassüllő és ponyt. Az eredetvédelmi eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., mint a Balatoni Hal Konzorcium vezetője kezdeményezte, az Európai Bizottságnál az Agrárminisztérium járt el. 

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzés olyan termék megjelölésére használatos, amelynek különleges minősége, hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, minőségét a nyomonkövethetőség, a hatályos jogszabályok és a folyamatos önellenőrzés és hiánytalanul vezetett dokumentáció garantálja. A minősítés a fogyasztók számára biztosíték arra, hogy egy bizonyos földrajzi területen megtermelt nagyon jó minőségű terméket fog fogyasztani- írja a balatonihal.hu.

Mint ismert, a Balatonból halászmódszerrel 2013 decembere óta nem lehet halat kivenni. Erre kivételes esetekben, leginkább a tavaszi és olykor az őszi vízleeresztés idején van mód, amikor megnyitják a Sió-zsilipet. Az ilyenkor kihelyezett csapda elsősorban az angolnát fogja meg, de az elfolyó vízzel keszeg, ponty, ezüstkárász is távozik a tóból. Ezenkívül a Balaton vízgyűjtő területén, egy meghatározott földrajzi környezetben, konkrét halastavakban megtermelt hal nyilvánítható mostantól balatoni halnak.

Azokból a tógazdaságokból és vízterekből származó egyedekről lehet szó, amelyek kijelölten a Balaton vízgyűjtőjét képezik. Így a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I-es és II.- es ütem, a Marcali- víztározó, a Fonyód-Zardavári  halastavak,  Balatonlelle-Irmapusztai tógazdaság, a Buzsák-Ciframalmi halastavak, a Balatonföldvári-, a Balatonszárszói  és a Töreki halastó, a Somogyvár-Tölösi és a Varászlói halastavak.

Ezeken a területeken történhet extenzív módon a „balatoni hal” termelése, mely ponty esetében a természetes táplálék (zooplankton) elsődleges fogyasztásán alapul, és kiegészítő takarmányként kapják majd ezek a halak a Balatonban megtermelődött Dreissena vándorkagylót, melyek így együttesen különösen zsírszegény és ízletes húsminőséget produkálnak. Éppen olyan minőséget és ízvilágot, mint amivel azok a pontyok rendelkeznek, melyek egész életüket a Balatonban töltötték. Természetesen fontos a kiváló és kékalgától (cyanobaktérium) mentes vízi környezet is, amit az önellenőrzési program keretében folyamatosan biztosítani kell az adott termőterületen.

Lényeges még, hogy kizárólag balatoni süllőanyáktól származó süllők képezhetik a termékalapot, illetve a balatoni sudár és a varászlói tükrös tájfajta utódai, melyek szaporítása és gondozása a BHNP tulajdonában van. Ezeknek a leszaporított és ezekben a vízterekben felnevelt egyedeiről van szó.

A termék nyomonkövethetőségét a tógazdaságok önellenőrzési programja és annak hiánytalanul vezetett dokumentációja szolgáltatja. Ennek alapján a „Balatoni hal” eredete minden esetben megállapítható. A feldolgozás (hűtés vagy fagyasztás) során dokumentációt vezetnek, amely alapján a meghatározott napon és időben csomagolt termékek eredete bizonyítható. Nagyon fontos feltétel az is, hogy a kereskedők és vendéglátósok számlával tudják igazolni a terméket, valamint kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem forgalmaznak más eredetű terméket „Balatoni hal” néven.

A „Balatoni hal” megnevezésű termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége – a faji sajátosságoktól függetlenül – alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás – a természetes táplálkozásnak elsődleges szerepe – együttes hatásának tulajdonítható. Ez indokolja a közös földrajzi jelzés használatát.