Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a párizsi megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak – írja a g7.hu-n a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója. Ezt összevetve a Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!
A klímaváltozás elleni küzdelem gazdasági értelemben is megéri
A CAN Europe friss tanulmánya összeveti azt az esetet, amelyben sikerül a globális felmelegedést az iparosodás előtthöz képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani, azzal az esettel, ha minden a jelenlegi gyakorlatok szerint menne tovább (vagyis az Európai Bizottság által készített „ölbe tett kéz” forgatókönyvvel). Az előbbi esetet egy meglehetősen szigorú forgatókönyv mentén képzelték el, amiben az Európai Unió és tagállamai a most hatályos uniós klímacélnál hamarabb, már 2040-ben elérik a klímasemlegességet. A pénzben kifejezett eltéréseket a következő pontokon vizsgálták:
- elkerült veszteségek: azok a többletköltségek, amelyeket a klímaváltozás által okozott anyagi károk jelentenének, ha nem vagy csak a jelenleg kitűzött szinten teszünk ellene;
- elért előnyök: megtakarított energiaköltség, gazdasági előnyök (például zöld átállással járó munkahelyteremtés), elkerült erőforrás-használat, egészségesebb élet (például a tisztább levegő miatt);
- többlet beruházási és működési költségek.
Az eredmények szerint uniós szinten a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá 1,4-4-szeres mértékben (a károk várható mértékét egy széles sávban határozták meg). Az egy európai állampolgárra jutó elkerült veszteségek mértéke 2100-ig 46 ezer euró a cselekvés nélküli pályához képest és 8500 euró az EU által tett szakpolitikai vállalások által kirajzolt pályához képest. Az elért előnyök már 2030-ig elérik az ezer milliárd eurót.
Magyarország is sokat profitálhat
Az eredmények tagállamonként is rendelkezésre állnak. Az elért előnyök kategóriában Magyarországnál azonosították be az uniós tagállamok közül a negyedik legmagasabb nyereséget, ami 2030-ig összesen akkora összeget tenne ki, mint a 2022-es GDP-nk 8,81 százaléka (összehasonlításként: ez 1,4-szerese annak az összegnek, amit Magyarország 2022-ben a nyugdíjak kifizetésére költött). Az összes haszon 2,9-szerese az összes költségnek. A többletként létrejött munkahelyek száma 51353, a megelőzött korai halálok éves száma 1604, továbbá a hatások a GDP-re és az államháztartásra is kedvezőbbek.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdasági hatásait illetően a korábbi hazai elemzések is pozitív eredményeket hoztak. A kormány által 2021-ben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia Korai Cselekvés forgatókönyve szerint az elkerült költségek (mint a fosszilis energiahordozók importjának elmaradása) és az addicionális hasznok (például kevesebbet ülünk a dugóban) összege 2050-ig meghaladja a 24 ezer milliárd forintra (akkori árfolyamon nagyjából 68 milliárd euró) becsült teljes beruházási költséget. A GDP 21 százalékkal magasabb lesz, mint a stratégia „ölbe tett kéz” forgatókönyvében, és nagyjából 180 ezerrel több új munkahely jön létre. Ennek oka a magasabb termelékenység és a zöld beruházások gazdaságélénkítő hatása.
A teljes cikk ITT olvasható.