A Dunántúl és egyben a Balaton emblematikus festőművésze Veszeli Lajos, akinek A Balaton misztériuma című tárlatát október 3-ig tekinthetjük meg a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumban. Egry állandó kiállítása a földszinten látható, míg Veszelié az emeleten kapott helyet, de egy-egy kisfilmből mindkét festő munkásságát megismerhetjük a földszinti térben.
A Szombathelyről indult, rajz, majd esztétika szakon diplomát szerzett Veszeli pályája során a sajtógrafika, könyvillusztrációk és képzőművészeti szerkesztések területén is kipróbálta magát, 1992 óta azonban szabadfoglalkozású festőművészként alkot. Számos itthoni tárlata mellett rendezett kiállítást Ausztriában, Angliában, Görögországban, Németországban, Kuvaitban, legutóbb Szlovákiában. A művész a Magyar Hírlapnak hangsúlyozta: igazi megtiszteltetés számára, hogy Egry József – akinek festészetében a balatoni táj volt a központi téma – kiállítása mellett helyet kaptak az ő alkotásai is.
Mint mondta, negyven éve él Balatonalmádiban, így szorosan kötődik a Balatonhoz. Műtermét a természethez közel, egy mandulafákkal körülvett domboldalon rendezte be. Bár Veszeli éveken át dolgozott évente két-három hónapig Görögországban, az igazi szerelem mindig is a Balaton volt számára, mert – mint megjegyezte – sokkal emberibb. Akvarellezni viszont kint kezdett el. „Az akverellfestésnél fejben kell átgondolni mindent, óriási rutint és fegyelmet igényel, hiszen vissza kell fogni a színeket, ami sokszor rendkívül nehéz. Szimbólumrendszerben gondolkodom, de mindig a régi, az intimebb Balaton jelenik meg a képeimen” – mondta.
Veszeli igazi kísérletező művész, nemcsak festményeket, hanem tárgyakat, síkplasztikákat is készít, amelyek az emberi lét és az őt körülvevő világ lenyomatai. Ám panteisztikus természetszeretete ott van minden egyes munkáján: a leheletfinom akvarelleken éppúgy, mint a múltat idéző, rusztikus síkplasztikákon, objekteken.
Jelen kiállítás anyaga egyfajta provokáció is. A művész a Magyar Hírlapnak kifejtette: nem tud egyetérteni azzal a szemlélettel, hogy tönkretesszük a tavat, a természetet. „Ezt a csodát nem lenne szabad ennyire rombolni a hatalmas kikötőkkel, jachtokkal és jet-skikkel. Ez egy kis, intim légkörű tó, amit nem lenne szabad ilyen mértékben üzleti célokra felhasználni” – fejtette ki. Ez ellen a folyamat ellen tiltakozik a kiállítás fő falán látható nagy síkplasztikájával, A csónakok végnapjai című alkotással, amelyen egy jet-ski száguld. Ám arra ügyelt a munkák elrendezésekor, hogy a provokatív főfalat ellensúlyozzák a körülötte lévő, leheletfinom akvarellek, líraibb alkotások.
Ezek a nagyméretű képek a tárlat másik két falán vannak kiállítva. Mint megjegyezte, ezek az alkotások légiesek, könnyedek, sejtelmesek – a tó valódi misztériumai. A Balaton tehát Veszelinél épp olyan hangsúlyos, mint Egrynél. A művész ugyanakkor hozzátette, ezen kívül is szeretett volna másik közös szálat találni a nagy előddel, ezért síkplasztikákat, objekteket készített. „Az Iszapleletek című munkámat Egry József naplója, vázlatfüzete és palettája ihlette, amelyeket kiemeltek a Balaton iszapjából” – magyarázta a lapnak, hozzátéve, ezek az alkotások térben is kiemelik a tárlatot, amely így tiszteleg Egry emléke előtt.