Az aranyszínű sárgaság évek óta jelen van, igaz, a korábbi években nem volt ennyire súlyos a helyzet, mint most. Sajnos a termelők egy része, talán a szükséges ismeretek hiányában, nem mindig tanúsít kellő felelősséget – véli Légli Ottó balatonboglári borosgazda, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának korábbi elnöke.
Mi a saját ültetvényeinkben eddig is mindig kivágtuk azt a tőkét, amit betegnek ítéltünk, laborvizsgálat nélkül is, mert nem akarunk kockáztatni – mondta a Demokratának Légli Ottó. Hozzátette, hogy május óta kongatja a vészharangot a borvidéken, de sokan csak most kezdik komolyan venni a veszélyt.
Az elhagyott ültetvények nagy problémát jelentenek, eleve elaprózott az ültetvényszerkezet, sok ilyen szőlő zártkertben található. Hogy miért hagytak fel a műveléssel a tulajdonosok, az összetett kérdés: a szőlőtermelés jövedelmezősége igen alacsony, emellett sok termelő megöregedett, és nincs, aki átvegye a területet. Gyakran nehezen érik el a hegybírók a tulajdonosokat. Ilyen esetben bizony határozott fellépésre van szükség – mondta Légli Ottó. Szerinte ugyanakkor jó hír a bajban, hogy az úgynevezett pontuszi szőlők, amik közé egyebek mellett a furmint, a királyleányka és több őshonos fajtánk is tartozik, a tapasztalatok szerint kevésbé veszélyeztetettek, mint például a chardonnay, a sauvignon blanc és több francia eredetű fajta.
A termelői felelősséget hangsúlyozta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a védekezésben illetékes elnökségi tagja is. Molnár Ákos szerint az aranyszínű sárgaság terjedése nem megállíthatatlan, meg kell tanulni vele együtt élni.
Minden ágazati szereplőnek és az állami szerveknek is szigorú, fegyelmezett munkát kell végezniük. Komoly veszteségeink lesznek, az már most látható, hogy több száz hektárt kell kivágni. Sajnos itt érvényesült a „nekünk Mohács kell” logikája, hát most Mohácsnál tartunk, de majd felállunk innen is – mondta a Demokratának Molnár Ákos. A kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca intenzív szaporodásának egyik fő okának a klímaváltozást tartja. Mint mondja, óriási szükség lenne kemény telekre, ilyenre azonban évek óta nem volt példa. Ugyanakkor reménykeltő, hogy rohamléptekben zajlik a helyzet javítását célzó jogszabályalkotás. A kormány felismerte a veszély jelentőségét, és szakmai alapú program született a károk enyhítésére. A veszteséget egyelőre lehetetlen felmérni, folyamatosan jönnek a laboreredmények. A szervezett védekezés folyik, de nem lehet eléggé kiemelni a gazdák egyéni felelősségét – hangsúlyozta Molnár Ákos.
Az előző években egy-egy tőke fertőződött meg az aranyszínű sárgasággal, idén viszont tömegesen betegednek meg. A termelők jelentős része nem érti, hogy tényleg nagyon nagy a baj, sokan elhanyagolják a kötelezettségeiket – mondta Barcza Bálint. A somlói borász hozzátette, hogy hazánk legkisebb borvidékén már minden egyes tőkét felmértek a szemlebizottságok, önkéntesként maga is részt vett a munkában. A hozzá hasonlóan organikusan, vagyis rendes üzemmódban vegyszermentesen termelő gazdák számára is rendelkezésre állnak olyan rovarölő szerek, amelyek használatával még benne maradhatnak a biominősítésben, ám ezek rendkívül drágák, és a kapható támogatás a költségek töredékét sem fedezi. Ezért Barcza Bálint szerint az ágazat védelmében most különösen fontos kitartani az újabban egyébként is támadott, egészségtelennek titulált magyar bor és a hazai termelők mellett.