Kutatók: jövő hét elején ismét algacsúcs alakulhat ki a Balatonon

Az, hogy eddig hogyan változott az algák mennyisége Keszthelyen, az alábbi ábrán látható. “Attól tartunk, a jövő hét elején ismét jelentős algacsúcs alakul majd ki, lényegesen nagyobb, mint amit az eddigi ábra mutat, ugyanis gyorsan csökken az oxigén a fenék közeli vízben” – közölte a Dr. Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja a hirbalaton.hu-val.
A MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport keszthelyi mérőállomásán július 21-ig mért adatok (Forrás: MTA-BME)

 

A fenti adatokat mérő mérőállomás (ld. piros karika) Keszthelyen, a városi strand közelében található (Google Maps)

 

Ma hajnalban az üledék fölött fél méterrel már csak 2 mg/l volt az oxigén (ld. alábbi ábra, piros vonal) mennyisége a Keszthelyi-medence közepén. Ez azt jelenti, hogy beindult az üledék nagy arányú foszfor-leadása – közölte Dr. Istvánovics Vera.

 

Az oldott oxigén mennyiségének változása a Balaton vízében a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéknek a Keszthelyi-medence közepén található mérőállomásán – vízszintes sor a dátum (Forrás:  BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)

Már februárban jelezték,  számítani kell a Balaton algásodására


A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Dr. Istvánovics Vera egy friss elemzés eredményéről még februárban az MTI-nek.
Mint kifejtette, a balatoni ökoszisztéma végső soron a hosszú távú regionális éghajlati változékonyságtól függ.

A tavalyi algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot – mondta.

 

További kutatásokat szorgalmaztak

A MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz is eljuttatott álláspontja szerint felülvizsgálatra szorul az üzemi vízszint pár éve történt megemelése, az éghajlatváltozással jelentkező vízmennyiségi probléma mellett a vízminőségieket is figyelembe kell venni.

A keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések. Szerinte az eddigieknél gyakoribb vízminőség-ellenőrzésre van szükség – hangsúlyozta Dr. Istvánovics Vera. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport további kutatásokat szorgalmaz a témában.