Komoly kritikát fogalmaz meg a a tó új vízparti szabályozásáról a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján megjelent szakmai állásfoglalás. Több esetben elégtelennek tartja amiatt, hogy újabb területek beépíthetőségét teszi lehetővé, miközben már a meglévő beépítettség csökkentése, a természetes állapotok helyreállítása lenne a legfőbb feladat. A tó jövője nem kizárólag a közvetlen vízparton dől el, a természetes állapotok megőrzése az itt élők és az idelátogatók egészséges környezethez való jogát is érinti – hívja fel a figyelmet a posztban a kutatóintézet főigazgatója és tudományos főmunkatársa.

A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős államtitkárság tavalyi térképe a tó beépítettségéről (Forrás: Facebook: BalatonScience)
A megjelent állásfoglalást változtatás nélkül közöljük:
A Balaton jövője nem kizárólag a közvetlen vízparton dől el. A tó ökológiai stabilitása szorosan összefügg azokkal a természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt területekkel is – berkekkel, nádasokkal, zsombékosokkal, vizes élőhelyekkel, természetes gyepekkel vagy éppen már „csak” természetközeli élőlényközösségekkel-, amelyek sok esetben nem állnak országos vagy helyi védelem alatt, mégis kulcsszerepet töltenek be a Balaton működésében. Az elmúlt közel 150 évben (az 1855-ös állapothoz képest) a Balaton közvetlen környezetében lévő vizes élőhelyek területe 60%-al csökkent. Ez a drasztikus mértékű területvesztés még inkább felértékeli a megmaradt foltok szerepét.A Balaton körüli ökoszisztémák egy összekapcsolt rendszert alkotnak. Ezek a területek:
A jelenlegi szabályozási környezet és a BATÉK (Balaton Vízparti Területeinek Területfelhasználási Követelményei) egyes elemei ugyanakkor több esetben lehetőséget teremthetnek olyan természetes vagy természetközeli állapotú területek beépítésére is, amelyek hosszú távon a Balaton ökológiai működésének stabilitását biztosíthatják. Az urbanizációs beépítettség természetes élőhelyekre gyakorolt negatív hatásaira számos példa van a tudományos irodalomban, melyek közül a BLKI kutatói többet már tapasztaltak a Balatonban, úgy mint:
Ezen kutatási eredményekre alapozva, nem csupán a további beépítések megakadályozása a cél, hanem indokolt lenne a Balaton körüli területek beépítettségét úgy változtatni, hogy az állami szabályozás egyes kritikus területeken kifejezetten a már meglévő beépítettség csökkentését, a természetes állapotok helyreállítását, a rekultivációt célozza meg. A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenállóképességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet álláspontja szerint a Balaton térségében minden jelentősebb területhasználati vagy beépítési döntés esetében kiemelten szükséges:
A természetes ökoszisztéma megóvása indirekt módon a Balaton térségében élők és az ide látogatók egészséges környezethez való jogát is érinti. Az emberek többsége – legyen szó akár állandó lakosokról vagy turistákról – szeretne egy harmonikus, az urbanizált környezettől távol eső környezetben pihenni és élni. Ehhez a stresszmentes környezethez és a mentális jóléthez elengedhetetlen a természetközeli, természetes élőhelyek megőrzése, esetleg ezek növelése. Bár a mesterségesen kialakított parkok az ember számára látszólag nyújthatnak némi rekreációs funkciót, a valódi, komplex természetes élőlényközösségeket semmiképpen sem helyettesíthetik, amelyek az élővilág egésze számára létfontosságúak.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a civil társadalom, a helyi közösségek és a szakmai szervezetek törvényes és szakmailag megalapozott fellépése kulcsszerepet játszhat ezen területek megőrzésében. A Balaton jövője közös ügyünk, és a jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát.
A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele.
Vasas Gábor főigazgató, kutatóprofesszor és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs