A Balaton jelenlegi alacsony vízállása különös látványt tár elénk. A szárazra került parti köveken helyenként üres kagylóhéjak százai csüngenek, másutt pedig a hullámok által lesodort héjakból kisebb-nagyobb kagylóturzások emelkednek ki a kiszáradt tófenéken. Ezek a kagylók egykor a víz alatt éltek, erős fonalakkal rögzítve magukat a kemény felületekhez. Amikor azonban a víz visszahúzódott, sokuk szárazra került és elpusztult. Az utánuk maradt héjak ma arról árulkodnak hol hullámzott korábban a Balaton vize. Felmerül a kérdés, vajon minden kagyló egyformán reagál a vízszint csökkenésére?

(Forrás: BLKI)
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Toruni Nicolaus Copernicus Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányban két, egymással versengő inváziós kagylófajt a kvagga kagylót és a vándorkagylót vizsgálták. Arra keresték a választ, hogyan birkóznak meg a kiszáradással, illetve azzal, ha üledék temeti be őket – olvasható a tihanyi kutatóintézet közösségi oldalán.
A kutatás érdekes különbségekre világított rá:
- A kvagga kagyló ügyesebben szabadul ki az iszapból. Ha finom üledék temeti be, hatékonyabban jut vissza a felszínre, ami a mélyebb, iszapos területeken jelenthet előnyt.
- A vándorkagyló jobban bírja a mostoha körülményeket. Kísérleteink során hosszabb ideig maradt életben az üledék alatt és a vízből kiemelve is. Ráadásul a vízszint csökkenésekor aktívabban húzódik a mélyebb részek felé.
Az sem mindegy milyen az aljzat! A durvább szemcséjű üledék mindkét faj túlélési esélyeit javította.
Mit jelent mindez a Balaton szempontjából?
A most szárazon álló parti köveken látható üres kagylóhéjak jól szemléltetik, milyen veszélyt jelenthet az alacsony vízállás a rögzült életmódot folytató vízi élőlények számára.
A tihanyi intézet kutatási eredményei alapján a vándorkagyló jobban alkalmazkodhat a sekély, köves, időnként kiszáradó élőhelyekhez, míg a kvagga kagyló a mélyebb, iszaposabb tófenéken kerülhet előnybe.
A vízszint változása tehát nemcsak a kagylók túléléséről dönthet, hanem a két faj közötti versenyt is alakíthatja: más körülmények között más faj kerülhet előnybe, hosszabb távon pedig a verseny kimenetét is eldöntheti.
A balatoni vízszint csökkenése tehát nem csupán a part látványát változtatja meg: a víz alatti élővilág összetételére is hatással lehet.
A teljes angol nyelvű tanulmány az Integrative Zoology folyóiratban jelent meg, és ezen a linken érhető el: https://doi.org/10.1111/1749-4877.70123
Aki teheti a hétvégén induljon el egy kis balatoni felfedezőútra! A tó most olyan arcát mutatja, amelyet ritkán láthatunk. Érdemes nyitott szemmel járni, hiszen a legérdekesebb felfedezések néha éppen ott várnak ránk, ahol korábban még víz hullámzott – írja Dr. Balogh Csilla a BLKI tudományos főmunkatársa a kutató intézet közösségi oldalán.