Készítik elő a zagytereket a kikotort balatoni iszapnak (nepszava.hu)

Mintha csak vészjelzést adott volna a tó: mivel éveken át elhanyagolták a kotrást, határérték fölé nőtt a víz foszfortartalma egy időre – írja a nepszava.hu.

 

Komoly aggodalmat keltett, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) július közepén harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balaton nyugati medencéjére. A vízben ugyanis a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szintet mértek, az algamennyiség a partmenti mintákban csaknem háromszorosa volt a nyílt vízinek, s megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. A Balatonban lebegő algák ugyan fontos szerepet töltenek be a tó életében, ám túlzott elszaporodásuk veszélyezteti a fürdőzést. Az elsődleges vizsgálatok szerint az algatömeg-képződését a tó túl magas foszfortartalma magyarázza. A tó “kémiai” egyensúlyának törékenységére már tavaly is voltak jelzések: a múlt nyáron a szezon utolsó hétvégéjét tönkre vágta az algavirágzás. S bár a szakemberek szerint két egymást követő évben ritka a heveny algásodás, a Balaton rácáfolt az eddigi tapasztalatokra, ráadásul nem nyár végén, hanem a szezon közepén.

Az algák elszaporodásáért leginkább felelős foszfor elsősorban a Zala folyóból kerül a Balatonba. Igaz ugyan, hogy a tóba jutó foszformennyiség évek óta csökken, csakhogy 2004-től megszűnt a rendszeres iszapkotrás. Emiatt az elmúlt bő másfél évtizedben megnőtt a foszfortartalom, elsősorban – az áramlási viszonyok miatt – a nyugati medencében, illetve a Szigligeti-öbölben.

Nem véletlen, hogy végül idén el is rendelték a kotrást. S bár ezután az adatok javultak, a Balatoni Limnológiai Intézet augusztus elején már arról számolt be, hogy a klorofill-A koncentrációja a határérték felére esett vissza a Keszthelyi-medencében, a szakemberek máris jelezték: továbbra sem lenne szabad leállni a kotrással – írja a nepszava.hu.

Közel húsz évet nem lehet néhány nap alatt pótolni – utalt az állandó kotrások 2004-es leállítására Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. Jelenleg egy kisebb hajó dolgozik a strandon túl, egy uszályra szivattyúzza az iszapot, amit aztán a parti zagykazettákba ürítenek.

Utóbbiakat szintén elhanyagolták évekig, ezért most gőzerővel próbálják használhatóvá tenni azokat: a területről ki kell irtani a fákat, meg kell erősíteni a beton védőfalakat. A munkálatok Györök és Vonyarcvashegy határában zajlanak, a nyaralóterületektől távolabb, így a nyaralóvendégek nem éreznek belőle semmit.

Szerencsére a vízminőséggel kapcsolatban sem érkezett panasz, és a július közepi hírek sem riasztották el a vendégeket – folytatta Bíró Róbert, aki megjegyezte, állandó megoldásra, rendszeres kotrásra lenne szükség, de már annak is örülnek, hogy legalább ennyi történt. Mert bár sokan azt mondják, ez a kotrás kevés, nem old meg semmit, ha sohasem állunk neki, csak tovább romlik a helyzet.

Az OVF lapunk kérdéseire küldött tájékoztatása szerint Balatongyörök térségéből 80-100 ezer köbméternyi iszapot terveztek kiemelni, majd a helyi zagykazettában lerakni. A kotrást, mivel a költségvetésben az idén sem szerepelt erre forrás a védekezési keret terhére számolja el a vízügy, ám csak a munka végén derül ki, mennyibe került. Még viszonyítási alap sincsen, ugyanis tavaly a turisztikai szezon végén indult meg az algavirágzás, s ekkor nem is avatkoztak be – az időjárás megoldotta a problémát.
“Alapvetően a vízvirágzást a levegő- és a vízhőmérséklet rétegződése befolyásolja, ám amíg ilyen magas a biológiailag hozzáférhető foszfor az iszapban, addig a kotrási tevékenységet fent kell tartani” – tájékoztatott az OVF.

A cikk folytatása itt található.