Kérdések sora a balatonfűzfői lőszergyár ügyében (24.hu)

Miért nem gyártanak lőport és lőszert végre Balatonfűzfőn, ha már évekkel ezelőtt elkészült a gyár, vagy miért nem készült el a gyár, ha beleöltek 450 millió forint uniós támogatást? Akármilyen egyszerűnek tűnik a kérdés, hogy egy 2,5 milliárdos beruházás létezik-e vagy sem, a hatóságoknak 2016 óta nem sikerült egyértelmű válasszal lezárni az ügyet. Bő négy év után, június végére a Fővárosi Törvényszék odáig jutott a megfejtésben, hogy költségvetési csalás bűntette miatt a dr. Gyimesi Erzsébet Judit és társa ellen indított büntetőügyben előkészítő ülést tartott – írja a 24.hu.

Nem verték nagydobra az eseményt, nem szerepelt a törvényszék sajtónak megküldött heti jegyzékében, amiben a közérdeklődésre számot tartó tárgyalásokra hívják fel a figyelmet. Jóllehet a sztori az elmúlt években rendre a címlapokra került, és sok a talány körülötte.

Az eredeti terv pedig nagyon is egyszerűnek és életképesnek tűnt: fénysebességgel emelkednek a lőpor- és töltényárak, ezért célszerű belföldi gyártóbázist létrehozni. A beruházás összesen 950 millió forint uniós támogatást nyert el, amiből több mint 400 milliót le is hívott a beruházó Mil-Exim Kft. A gyártás azonban nem indult el, miközben a megválaszolatlan kérdések csak szaporodnak.

Például:

– hogyan került a projekt Szerencs helyett Balatonfűzfőre?
– Mennyire életszerű, hogy két nyugdíjas vezényel le egy 2,5 milliárd forintos beruházást?
– Hogyan fordulhatott elő, hogy a gazdasági tárca úgy ítélte meg, nincs kész a gyár, ugyanakkor a Miniszterelnökség mindent rendben talált?
– Mi lehet az oka annak, hogy a projekt körül az ismeretlen cégtulajdonosokon kívül csak nagyágyúk serénykedtek?

2016-ban a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a NAV bűnügyi igazgatósága házkutatást tartott a lőpor- és lőszergyárat építő Mil-Exim Kft.-nél. Addig csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség vizsgálódott az ügyben, az uniós támogatású projekteknél szokásos szabályossági ellenőrzés folyt, az adónyomozók megjelenését a költségvetési csalás gyanúja indokolta.

A gazdasági tárca ellenőrei azt állapították meg, hogy a lehívott támogatások, a kifizetett számlák egy része mögött nem állt teljesítés. A szabályossági vizsgálat első nekifutásra azzal zárult, hogy a speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ nem készült el a 2015. novemberi határidőre, sőt a műszaki készültség 0 százalék volt, a számlák mintegy négyötödét viszont kifizették. Ezért a minisztérium a támogatási szerződéstől való elállást, az addig folyósított mintegy 450 millió forint visszafizetését rendelte el. Váratlanul azonban a Miniszterelnökség megmentette a Mil-Eximet az összeomlástól. A cég fellebbezésére ugyanis a kancellária úgy találta, hogy a beruházás elkészült, a gépsor üzemkész, és minden esély megvan arra, hogy befejeződjék a projekt. Aránytalannak ítélte a szankciókat, mert meghiúsítanák a projektet, és lényegében megsemmisítette a gazdasági minisztérium határozatát, helyette új eljárást kért.

A teljes cikk itt elolvasható.