Jöhet a szenior és akadálymentes védjegyrendszer a turizmusban?

A Magyar Turisztikai Ügynökség által koordinált, a GINOP 1.3.5-15 program keretében megvalósuló Turisztikai Innovációs Marketing Együttműködési Alapprogram (TIMEA) keretében elkészült az akadálymentes és szenior kínálati piaci elemzése, melynek kapcsán lehetséges fejlesztési irányként merült fel egy szenior és akadálymentes védjegyrendszer kidolgozása.

A szenior korosztályba tartozó társadalmi rétegre sajátos ismertetőjegyek jellemzők. A turizmus szektor számára jelentős potenciállal rendelkezik ez a fogyasztói szegmens, mely az időskorú utazókra specializálódott termékek piaci megjelenését vonja maga után – írja honlapján a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Bár hazánkban ma még nem ez az általános, a nemzetközi kutatások szerint a szenior korosztály komoly turisztikai erőt képvisel. Ez a szegmens jelentős szabadidővel és elkölthető jövedelemmel is rendelkezik, életformájuk természetes részévé vált a turisztikai célú utazás, érdeklődésük középpontjában a megismerés orientált nézőpont dominál, elsősorban kulturális és természeti attrakciók irányába. Kiemelendő, hogy a szenior turistákkal kapcsolatos sztereotípiák (idős = beteg, passzív időtöltést preferáló, kizárólag egészségügyi szolgáltatások iránt érdeklődő, alacsony költési hajlandóságú fogyasztók) már a korcsoport csak egy szűk rétegére érvényesek. Az időskorú utazók számottevő része aktív életet él, újszerű turisztikai élményeket kereső piaci szereplővé vált. Elérésük a hagyományos termékekkel és marketingstratégiával (akadálymentes, egészségmegőrző, nyugodt, pihentető csomagok hangsúlyozása) már nem feltétlenül működőképes. Éppen ezért a szakma egyik aktuális kihívása a radikális szemléletformálás, a jelentősen diverzifikált szegmens sikeres elérését szolgáló lehetőségek kiaknázása, az új igényekhez illeszkedő termékpaletta kidolgozása.

Másik, ám hasonlóan jól körülhatárolható, és szemléletváltást igénylő szegmens a fogyatékkal élőké. Az ENSZ becslései szerint körülbelül 650 millió ember él fogyatékkal, a hozzátartozókkal együtt ez körülbelül 2 milliárd ember, vagyis a globális lakosság egyharmadát érinti közvetlen vagy közvetett módon. Az akadálymentes turizmus arra törekszik, hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyekkel a fogyatékkal élők utazásaik során szembesülhetnek. Az utóbbi években ez a törekvés “turizmus mindenkinek” (tourismforall) szlogennel vált ismertté. Célja, hogy mindenki egyformán  élvezhesse a turisztikai szolgáltatásokat. Ezért az akadálymentességnek az egész turisztikai láncban jelen kell lennie, minden desztinációban, szolgáltatásban és tevékenységben. Az akadálymentes turizmus – a fogyaték típusától függetlenül – 3 dimenzió mentén értelmezhető: fizikai hozzáférhetőség, kommunikációs hozzáférhetőség és digitális (online) elérhetőség.

Hazánkban jelenleg számos turisztikai minősítés, díj, illetve védjegy van használatban, melyek ismertsége, elterjedtsége, megalapozottsága nagy szórást mutat. Ezeknek a rendszereknek a felülvizsgálata jelenleg is zajlik annak megállapítására, hogy hol azonosíthatók átfedések vagy párhuzamok, illetve mely azok, amelyek valóban garantálják is, ami ígérnek.

Az eredmények tükrében lehet majd meghatározni, hogy mely területekre érdemes új minősítési rendszert, védjegyet kialakítani. Felmerült, hogy a szenior és az akadálymentes turizmus is kapjon egy olyan átlátható rendszert, amely a fogyasztók számára ismert és garantált minőséget jelent. A két téma védjegyrendszerének nemzetközi példák alapján történő, turizmusfókuszú kialakítása kidolgozás alatt áll a Magyar Turisztikai Ügynökségnél.

A projekt során nemcsak a védjegy felhasználói köre, alkalmazási területei és a bevonható turisztikai szolgáltatói kör kerül meghatározásra, hanem az akadálymentes és szenior védjegy működtetési folyamata, szabályzata, ügyrendje is kidolgozásra kerül.