A járványhelyzet enyhülésével és az igazi, nyári időjárással együtt szó szerint tömegek indultak, indulnak el a Balaton felé. Ahogy azonban azt már korábban beharangozták, az idei nyáron mélyen a zsebbe kell nyúlni, akár szállásfoglalásról, akár gasztronómiai élményekről van szó. A felvetés úgy tűnik, hogy nem volt helytelen: a HelloVidék most egy péntektől vasárnapig terjedő időszakban tesztelte a térséget, hogy megmutassa, vajon mire kell készülnie annak, aki a Balatonhoz készül nyaralni.
A HelloVidék újságírója, Jeki Gabriella próbaútja így nézett ki:
Már a szállásfoglalás is igazi tortúrának bizonyult. A próba során a következő paraméterek voltak egyértelműek: Balaton-felvidék, három személy kettő éjszaka, viszonylag jó megközelíthetőség, kitűnő kiinduló pont a tervezett kirándulásokhoz. Ha az igényeinket egy kicsit magasabbra emeljük és mondjuk szeretnénk teraszt, esetleg balatoni panorámát, akkor a keresés máris leszűkül.
Hosszas kutakodás után találtunk rá egy szigligeti magánkézben lévő apartmanra: két szint, jól felszerelt konyha két szoba, nagy terasz kis balatoni és egy kis hegyre néző panorámával. Cserébe az odavezető út egy része földesúton vitt a szőlőtőkék között, a parkolás pedig igazi rémálomnak bizonyult. Cserébe gyönyörű volt a panoráma, ám az apartman ára egy kissé elborzasztott. A barátnőm választotta, aki már járt itt és ismerte a tulajdonost. A háromnapos, nyilvánosan meghirdetett ára 120 ezer forint, mi megúsztuk „csak” 100 ezerből. Ismétlem, három nap és két éjszaka.
Kíváncsiságból megnéztem korábban a környék többi szállását is az egyik szállásfoglaló portálon. A 206 bedobott ajánlat közül a legolcsóbb 57 820 forint volt egy vendégházban, míg a legdrágább 337 ezer forint egy apartmanban. A közép árkategória valahol 70-80 ezer forint körül mozgott. Megjegyzem, a cikk írása alatt is rápillantottam az árakra, de szinte az összes hétvégi időpontra elkelt minden egyes szállás Szigligeten.
Nézzük akkor az éttermi árakat
Első este nosztalgiából egy borbirtokra mentünk, ahonnan a gyönyörű panoráma a Balatonra mindig elcsábít minket. A helyet a tavalyi állapotokhoz képest kibővítették, több napvitorla került fel, az étlap viszont szegényesebbé vált. Korábban a bor mellé paraszttálat választottunk, megrakva mindenféle jóval, köztük sajtokkal, helyi termelők felvágottjaival, frissen sütött kenyérrel. Ez nem csak eltűnt a kínálatból, de a helyére sem került semmiféle elfogadható alternatíva. Az árak a tavalyihoz képest magasabbak lettek: sonka és sajttál 3000 forint felett; tarja, tokhal és pisztráng közelebb a 4000 forinthoz egy árban a borjúval, napi desszert 1850. A borválogatás maradt a régi, 0,15 deciliter ára 600 forinttól indul és egészen 2400 forintig emelkedik. Megjegyzés: mi végül csak boroztunk, mert egy laktózérzékeny és egy gyomorbántalmas vendég nem nagyon talált semmit az étlap kínálatában, amit be mert volna vállalni.
Következő éttermünk szintén Badacsonyban van, hasonlóan kellemes kvalitásokkal, már ami a balatoni panorámát és a kellemes környezetet jelenti. Az előételek egységesen 2500 forintba kerültek, a levesek 1400-2800 forint között mozogtak. A főételek 3700 forintnál kezdődtek, ahol a legdrágább tételek (marha hátszín, fogasfilé) 4900 forintba kerültek. A desszertek árait is egységesítették 1500 forintban. Tavaly nyáron is jártunk itt (értékelésünk meg is jelent a HelloVidék hasábjain), szóval két dolog azonnal szembetűnt: egyrészt, hogy az árak legalább 15-20 százalékkal emelkedtek, másrészt, hogy az adagok jóval kisebbek lettek. Az általam például soha ki nem hagyható és imádott császármorzsa például körülbelül öt kis darabból állt, amilyenre még soha nem volt példa sem itt, sem máshol.
Megjegyzés: a kiszolgálásra egy szavunk sem lehet, mert a személyzet tényleg minden rezdülésünket figyelte.
Másnap a reggelihez boltban vásároltunk be, de szerettük volna megadni a módját. Előnyben részesítettük a helyi termelők portékáit, így csak és kizárólag kézműves pékárukat, gyümölcsleveket, joghurtokat és más tejtermékeket, illetve zöldségeket vásároltunk, amit megspékeltünk egy kis sonkával. A plusz három kávéval nem kevesebb, mint 12 ezer forintot fizettünk, hogy aztán a kitűnő hangulatú apartman teraszán megterítsünk és elfogyasszuk azt. Megjegyzés: minden fillért megért a helyi termékek boltival összehasonlíthatatlan íze.
A szomszéd asztalnál épp Jakupcsek Gabriella ült
A vacsorát két ismerős miatt a déli parton terveztük. Utunk ezúttal Zamárdiba vezetett. A komp ára oda és vissza is 4400 forintba került, és a meghirdetett 40 perces indulási időt fel kellett rúgnia a BAHART-nak. Olyan sokan voltak (autóval, gyalog és kerékpárral is) ugyanis, hogy a kompok folyamatosan jártak oda-vissza. Mi így a harmadik járatra fértünk fel.
Szóval a vacsorára szerettem volna asztalt foglalni, de a telefonos megkeresésre azt a választ kaptam, miszerint a COVID miatt nem lehetséges a dolog. Megnyugtattak azonban, hogy „biztosan találnak majd nekünk helyet öt személyre”. A parkolás ismét rémálom volt a parton, de az étteremben tényleg gyorsan lett helyünk, ráadásul a szomszéd asztalnál patinás vendég ült, Jakupcsek Gabriella. Az árak itt is borsosak. A snack kategória választéka 820-1200 forint között, a hideg ételeké 2160-5500 forint között, a meleg előételek egyetlen választható étele (hat darab éticsiga) 2200 forint. Levesek 1250-1600 forint között, pizzák 1950-4680 forint között, tészták 2270-4600 között. Húsételek kategóriában a választék 3390 forintnál kezdődik és 8500 forintnál végződik, amihez a köreteket 820-1300 forint között találhatunk. Ha halra vágyunk, akkor is ki kell nyitni a pénztárcát: 4900-7900 forintig terjed a kínálat. Rákok (600 gramm) 5900-1200 forint, kagylók (500 gramm) 4900 forint. Saláták 2900-6500 forint között, saját készítésű desszertek 1500-2400 forint között. Megjegyzés: öt személyre, limonádéval és egyetlen fogással 35 ezer forintot fizettünk.
Drágult a sima balatoni lángos is
Végül, de nem utolsó sorban még egy reggeli. Utolsó napunkon egy divatos, néhány éve nyílt, eldugott kis helyen reggeliztünk, ahol a terasz rész a zöldben kap helyet. A sajtos bundáskenyér tejföllel, egy tejeskávé és egy szűrt (szintén helyi termelőtől vásárolt) almalé 5500 forintba került. Megjegyzés: az ízek abszolút harmóniában voltak egymással.
Persze nem szabad kihagyni a kínálatból a balatoni lángost sem. Sok helyen olvastuk, hogy árak itt is teljesen „elszálltak”, és valahol 1500-2000 forint között mozognak. Ennek ellenére találtunk 850 forintért is. Ez számításaim szerint nagyjából azt jelenti, hogy tavaly óta 50-100 forintot drágítottak az egyszerű fokhagymás lángos, és a szokványos sajtos, tejfölös változatok árán a Balatonnál – írja a hellovedek.hu.