Egyaránt szolgál majd liturgikus és egyházkormányzati, történelmi és muzeális, valamint turisztikai célokat a megújuló veszprémi érsekség központja. Közel húsz épület újul meg az elkövetkezendő években.
Vár-projekt. Röviden ezt a nevet viseli az a nagyszabású program, mely most érkezett újabb, azaz a kivitelezés kezdeti szakaszába. A Veszprémi Érsekség kormányzati támogatással valósítja meg a várnegyed rekonstrukcióját, melyről a napokban sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Rejtőzködő szépségek
Mindezek előtt azonban lehetőségünk volt megtekinteni néhány épületet, mely megújul az elkövetkezendő időszakban. Az egyik legjelentősebb, nem csak egyházi, hanem turisztikai szempontból is érdekes épület a székesegyház.
Itt – és a megújuló, átalakuló többi épületben is – jelenleg régészeti kutatásokat végeznek. Mi magunk is láthattuk a kutatóárkokat, s a falkutatások eredményét is: sok helyen több évszázaddal ezelőtti minták tűntek elő.
A kutatások és vizsgálatok után pedig hamarosan megkezdődnek a megújítási és átalakítási munkálatok.
Hűen a hagyományokhoz
Mindezek során alapoznak a történelmi hagyományokra, s szem előtt tartják, hogy megtartsák az épületek keletkezésének korának és a klasszikus építési korok építészeti, művészeti sajátosságait. S természetesen a hit, a vallás meghatározó jellege is fontos szempont.
Ezekről dr. Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye építésze beszélt részletesen.
A projekt központját egy 3 hektáros területen, a környezetéhez képest 25-35 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti. Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el, ezek közül a Veszprémi Érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot. Az épületek önállóan értelmezve is magas értéket képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erővel bírnak. A Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy- Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház – összességében majd 35 ezer épített és 10 ezer szabadtéri négyzetméter területet mutatnak.
Ebben a hangulatos, történeti léptékű együttesnek tűnő, ám azért összességében mégis hatalmas területen lesznek megújítva és kialakítva a szükséges funkciók; liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári – tehát gyűjteményi, kincstári – azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetés üzemeltetési és gondnoksági rendeltetései is.
A cikk folytatása itt elolvasható.