Guller: nyáron startvonalhoz áll a magyarországi turizmus (magyarnemzet.hu)

– Jövő nyáron újraindul a magyarországi turizmus: az óvatos belföldi nyitást követően a teljes ágazat felsorakozik a nemzetközi startvonalhoz, mégpedig az élére, mert a célunk az, hogy 2022-ben már elérje a tavalyi szintet a turizmus teljesítménye – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjúban közölte: a turizmus nagy szerephez jut a gazdaság újraindításában, ezért a támogatása, a munkahelyek megőrzése nemzeti érdek.

– Ha vendég van, minden van: a vendég az igazi megoldás az ágazat gondjaira. Úgy gondolom, hogy amint megvan a vakcina, és mindenki megkapta az oltást, indulunk: ez 2021 nyarán várható. Teljes restartra, nagyon gyors, erős piaci versenyre készülünk az európai országokkal – közölte Guller Zoltán.

Az MTÜ vezérigazgatója felhívta a figyelmet: újabb jelentős állomás 2020 végén, hogy már látjuk a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállások végét – a közelgő vakcinázás világszerte előrelendíti a gazdaságok és így a takaréklángra kapcsolt utazási területek visszaépülését.

Ezért várható, hogy amint a járvány gyengülni kezd, az emberek keresni és tervezni kezdik a következő úti céljaikat, miután csaknem egy évig korlátozták őket.

 

Megerősített vidék

– A turizmus Ausztriában, Németországban, Szlovéniában is beszakadt, de a verseny hamarosan újrakezdődik. Minden attól függ, hogy mikor érkezik az oltóanyag, mikor tud elkezdődni az oltás. Más országok azt mondják, két év kell a tavalyi forgalomhoz, Magyarország viszont arra készül, hogy egy év alatt, már 2022-ben elérjük a 2019-es szintet a turizmusban – szögezte le Guller Zoltán.

Kiemelte: a nemzetgazdaság újraindításában a szektor nagy szerephez jut majd, emiatt is stratégiai jelentőségű, nemzeti érdek az iparág támogatása, a munkahelyek védelme.

– A turizmus kormányzati támogatása eddig összességében 800 milliárd forintot tesz ki, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Hiszünk a talpra állásban, ahogy hittünk tavasszal is – emlékezzünk rá, hogy a pünkösdi hosszú hétvége meg is hozta az áttörést: sokkal jobban teljesített a belföld, mint azt sokan várták. A kormány intézkedéseinek köszönhetően a vidéki turizmus minden korábbinál jobb forgalmat ért el a koronavírus évében – összegzett az MTÜ vezérigazgatója.

 

A főváros veszteségei

Úgy folyatta: az jól látszik, hogy Budapesten a kizárólag külföldi látogatókra épülő modell hosszú távon nem tartható fenn, ezért új értékesítési stratégiára van szükség, amiben európai mintára nagy szerep jut a fővárosi önkormányzatnak is.
Guller Zoltán szerint beszédes, hogy mivel a főváros kitettsége a külföldi turistáknak eddig több mint kilencvenszázalékos volt, a tavaly nyáron regisztrált 2,6 millió külföldi vendég hatvan százaléka Budapestről maradt el idén.

– Úgy gondolom, Budapestnek elsősorban azon kell dolgoznia, hogy a vidékieket a fővárosba csábítsa, hogy mi, magyarok megismerjük azt a megannyi látnivalót, amiért érdemes idejönni.

Mint mondta, fel kell készülni arra, hogy a határok megnyitása után a teljes turizmus felsorakozik majd az európai rajtvonalhoz, így nem csak Béccsel, Prágával versengünk, hanem Barcelona, Párizs és London is a nulláról indul majd a külföldi vendégeket célzó versenyben – ezért fontos és közös érdek, hogy jó pozíciót tudjunk elérni jövőre Európában.

 

Igazodó stratégia

Az ügynökség vezetője ismertette, hogy a járványhatások kivédésére változtattak a stratégián, ami a nehéz idők ellenére is nem várt sikereket hozott.

– Új célpiacokat értünk el, felélénkült a belföldi forgalom. Jól látszik a trendeken, hogy újra presztízse van a magyarországi nyaralásnak, az itthon felfedezésre váró értékeknek, rejtett kincseknek. Ezt segíti az is, hogy egyre több európai színvonalú szálláshelyet, attrakciót, versenyképes szolgáltatást kínálunk, aminek azért van különös jelentősége, mert alapvetően a minőségi turizmus irányába fordulunk a korábbi tömegturizmus kiszolgálásával szemben
– fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint ha valaki elindul ma belföldön, és nyitott, érdeklődő, az mindenütt talál kedvére való, minőségi kikapcsolódási lehetőséget.

A gyors felfutás érdekében az elkövetkező időkben tovább fejlődik az infrastruktúra, zajlanak az attrakció- és szálláshely-fejlesztések, a szabad vízi strandjainkon pedig a következő nyáron európai színvonalú szolgáltatások várják a vendégeket.

– Átdolgoztuk a stratégiánkat, és a fejlesztések nem állnak le, viszont a középpontba az értékesítés és a marketing kerül, emellett a jövőben főszerepet kap a gasztronómia és az edukáció. Célunk nem más, mint a munkahelyek megtartása, életpályamodell kialakítása. Terveinkhez a vállalkozások részéről is innovatív hozzáállásra és rugalmasságra van szükség, de hiszem, hogy együtt, összefogással a küzdelmes hónapok után túljutunk a nehezén – jelezte az MTÜ vezetője.

Guller Zoltán megemlítette, hogy szükség van a hatékony nemzetközi kommunikációra is, amivel a meglehetősen erős európai versenyben meg­győzzük a turistákat, hogy Magyarországot válasszák. Emellett a forgalomélénkítő, foglalást ösztönző kampányok szerepe is kiemelkedő volt idén és lesz a jövőben.

Az ingyenes lehetőséghez a krízissel sújtott cégek a járvány idején is hatékonyan tudtak csatlakozni, feltételként a kedvezményes árazást kellett vállalniuk. Ezeket az ajánlatokat az MTÜ a saját felületein népszerűsíti jövőre is, ami konkrét, kézzelfogható segítséggel ér fel a piaci szereplőknek.

 

Váratlan támadás

Felidézte: egész Európa a híradásokból figyelte, hogy egy vírus tavaly megjelent Kínában, ami rohamosan terjedt, de ez akkor még nagyon távolinak tűnt. Év elejére viszont a Covid–19-nek már Olaszországban is voltak az áldozatai, ami részben már a mi problémánkká is vált, aztán a vírus nem kerülte el hazánkat sem: az első betegeket március 4-én azonosították. Ezután leállt a légi közlekedés, zárultak a határok.

– A magyar turizmus-vendéglátás ágazat hatvan nap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni. A március utáni időszak a túlélésről szólt mindannyiunk életében, példa nélküli, komoly kihívásokat jelentő hónapokat tudhatunk magunk mögött – húzta alá a vezérigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy kezdetben a borúlátóbb nemzetközi előrejelzések is csupán őszig tartó krízissel számoltak. Ma már tudjuk, hogy teljes regenerálódásról valószínűleg csak a vírussal szemben hatásos ellenszer széles körű felhasználhatósága után beszélhetünk.

 

Zsebbe nyúltak, többször is

– Ahogy az első hullám idején, úgy most is azon dolgozunk, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat – emelte ki az ügynökség vezetője, emlékeztetve, hogy a járvány kirobbanásakor a szakmai szervezetek meghallgatásával kidolgozták azt a javaslatcsomagot, ami a sokkot kapott piac szereplői, a vállalkozások túléléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta.

Guller úgy fogalmazott, a kormány Európa-szerte példaértékű módon, az elsők között nyújtott mentőövet a derékba tört szektornak. A tavaszi gazdaságvédelmi intézkedések között szerepelt például a járulékkedvezmény, a hitelmoratórium, a Kurz­arbeit, a nullaszázalékos hitelprogram vagy a Szép-kártya kedvezményes adózása, megemelt keretösszege és a fejlesztéseket támogató pályázatok.

Ezek eredményeként a vidéki Magyarországon 14 ezer magán és egyéb szálláshely-szolgáltató újulhat meg jövő év tavaszáig, akik korábban nem juthattak ilyen mértékű segítséghez.

A november eleji üzletbezárások után ismét azonnali lépéseket tett a kormány, és ötvenszázalékos bértámogatást nyújt a cégeknek, amelyet több tevékenységi körre január végéig kiterjesztett. Ez az intézkedés 140 ezer munkahelyet véd meg.

A visszajelzések szerint is nagy segítséget jelentenek továbbá az adó- és járulékkedvezmények, valamint a szálláshely-szolgáltatók novemberben kiesett bevételeinek nyolcvanszázalékos pótlása, melyet azok a munkaadók vehetnek igénybe, akik nem bocsáthatják el a dolgozóikat, és ebben a rendkívüli időben is biztosítják a a fizetésüket.

Könnyítés az is, hogy az éttermek a bezárás alatt a házhoz szállított ételek után 27 helyett ötszázalékos áfát fizetnek, és az is fontos segítség, hogy az utazásszervezőknek a vagyoni biztosítékot csak a 2019-es lezárt forgalom fele után kell megfizetniük.

 

Megtört a sikerszéria

Hazánkban tavaly a turizmus adta a GDP 13 és fél százalékát, az ágazat négyszázezer ember megélhetését biztosította. A szektor teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt, 2019-ben pedig minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhettük el: a vendégforgalmi adatok szerint 16 és fél millió vendég csaknem 43 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. A forgalom nagyarányú növekedése idén januárban és februárban folytatódott, úgy tűnt, 2020 a legjobb évünk lesz, de a turizmus reményei a vírus megjelenésével szertefoszlottak.

Tavasszal az 1100 hazai szálloda közül körülbelül 975 üzemszünetet rendelt el, a 225 fürdő több mint kilencven százaléka ideiglenesen bezárt, ahogy az attrakciók többsége és az utazásszervezés is leállt. A vendéglátóhelyek jelentős része visszavonult, megváltozott működéssel egy kisebb kör maradt nyitva. A járványhelyzettel járó márciusi, áprilisi korlátozások a negyedik hónapra drasztikus zuhanást hoztak: a vendégszám 98 százalékkal, a vendégéjszakaszám pedig 97 százalékkal volt kisebb az előző évinél.

A májusi óvatos újranyitásnak köszönhetően soha nem látott eredményként a három nyári hónapban összesen 11,6 millió vendégéjszakát értékesítettek a szálláshelyek – az élénkülés az őszi lezárásokig kitartott. Az idei és a tavalyi adatok összehasonlításakor egyértelműen megmutatkozik a járványhatás. 2020 első tizenegy hónapjában a vidéki szálláshelyeken 6,7 millió vendég szállt meg, akik 18,7 millió vendégéjszakát töltöttek el – ez az előző évi szint 77 és 81 százalékának felel meg.

A fővárosi hotelek szobakapacitás-kihasználtsága pedig végig alacsony maradt, legfeljebb húsz százalékra kapaszkodott fel. Az UNWTO és az OECD a legfrissebb jelentéseiben azt prognosztizálja, hogy a nemzetközi turizmus az előző évhez képest hatvan-nyolcvan százalékkal esett vissza, ami a bevételek szintjén mintegy 910-1200 milliárd dollár, illetve 850-1100 millió turista hiányát jelenti idén amikor 100-120 millió munkahely került veszélybe. Az OECD szerint minden olyan hónap, amit az országok lezárt határokkal töltenek, két százalékpontos GDP-visszaesést jelent a gazdaságokban – írja a magyarnemzet.hu.