Globális problémák összessége áll a pandémia mögött a Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője szerint (hvg.hu)

A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel a hvg.hu munkatársa arról beszélgetett, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.

hvg.hu: Ég már annyira a talpunk alatt a talaj a klímaváltozás miatt, hogy hallgassunk a tudósokra?

Jordán Ferenc: Míg egy fizikus általában jó híreket hoz, mert mondjuk megtalálnak egy eddig nem ismert részecskét, addig az ökológus csak károg: túlhalásszuk a tengereket, kihalnak a fajok meg erdőt irtunk a pálmaolaj miatt, és így tovább. Nehéz komolyan venni, ha jön egy tudós, és már megint a gorillák miatt siránkozik. Most azonban az ökológusok szomorúan ugyan, de dörzsölhetik a tenyerüket, mert igazából mostanra igazolódott be az, ami miatt 60 éve siránkoznak. A koronavírus-járvány rámutatott a természetpusztítás hatásaira: a szegénységre és a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira. Megmutatta, hogy globális ökológiai problémák összessége áll a pandémia mögött.

hvg.hu: Akkor ez azt is jelenti, hogy ezután komolyan is vesszük az ökológusokat?

J. F.: Amint kész lesz a vakcina, esetleg túl leszünk a járványon, elfelejtünk mindent. Ha nem halnak meg százezrek minden nap, amiről beszámolhat a média, akkor hamar lekerülnek ezek a kérdések a terítékről. Úgyhogy nem vagyok optimista. Vegyük az epidemiológusok példáját: ahol már – köszönhetően a munkájuknak is – nincs járvány, ott megkapják, hogy minek károgtak. Ahol pedig még tart, ott meg azt, hogy miért nem csinálnak semmit. De vegyünk bármilyen példát a bozóttűztől a járványig: ilyenkor azt mondták, azonnal jöjjenek elő a tudósok, a föld alól is, és oldják meg a problémát. Utána viszont menjenek is nyomban vissza, már ne tartsák a markukat. Mondok egy példát: pár évvel azután, hogy a SARS és az ebola pusztított, elindították a Predict programot, amely egy globális járványmonitorozó és előrejelző program. Komoly pénzeket kapott, és rendkívül sikeres is volt, ám egyre csökkentek a forrásai, majd 2019 szeptemberében, pont néhány hónappal a koronavírus-járvány előtt a Trump-rezsim megszüntette. A másik, amit még szintén elvárnak a tudósoktól, hogy lehetőleg ne költsenek túl sok pénzt. Tízből kilenc ember luxusnak, fölösleges pénzszórásnak tartja a tudományt. Nem látják a háttérgépezetet, nem értik, mi mindenre van szükség ahhoz, hogy mondjuk egy oltást megkaphassanak, vagy egy újfajta anyagból építhessenek házat. Ha például nem szüntették volna meg a Predict programot, sokkal többet tudtunk volna meg a denevérekről átterjedő vírusokról és gyorsabban lehetett volna reagálni a koronavírus-járvány kitörésekor. Maga a rendszer a rossz, amelynek az alapja a profitorientáltság. Ahogy egy cégvezetőnek első a gyár működése, csak utána jöhet a zöld szemlélet. A rendszer olyan, hogy rövid távon kiszelektálódik sok hosszabb távon okosabb, alternatív megoldás.

hvg.hu: Ha már rövid és hosszú távú gondolkodás: nemrég számolták ki, hogy a koronavírus-járvány okozta kár 2 százalékából meg lehetne előzni egy következő világjárvány kitörését a következő 10 évben, pusztán hatékonyabb környezetvédelemmel.

J. F.: Pontosan. És a megelőzés mindig olcsóbb, költséghatékonyabb és intelligensebb megoldás. De ilyenek vagyunk: mégsem csinálunk semmit. Én is csak akkor megyek el a fogászatra, ha már baj van és lyukas a fogam. Holott tudom, hogy kellene. De nem élünk tudatosan, nem gondolkodunk előre, csak fogyasztunk és rohanunk.

A teljes interjú itt elolvasható.