Miközben Magyarország lakossága csökken, a belföldi bevándorlásnak köszönhetően a Balaton térségének lakossága nőtt az elmúlt években. A Balaton Fejlesztési Tanács legújabb jelentése szerint az elmúlt fél évtizedben a térség fejlődése lendületet kapott, köszönhetően a turisztikai felminősítésnek és a hozzá kapcsolódó támogatásoknak.
A kiemelt üdülőövezetként számon tartott Balaton-térség 180 tó környéki településre terjed ki. A régió fellendülése folyamatos, köszönhetően az ideérkező uniós és hazai pályázati forrásoknak. Az egész régiót érintő nagyobb beruházások mellett a kisebb helyi fejlesztések sem maradnak el, amelyekhez többek között a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) nyújt támogatást.
A BFT szociológus kutatói hangsúlyozzák: az elmúlt évtizedek gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, forráskihelyezési, vállalkozásalapítási és foglalkoztatási mutatóit vizsgálva 2019-ben volt a legjobb helyzetben a térség. Ezt a lendületet törte meg némiképp a 2020-as vírusválság, a megtorpanás azonban nem számottevő – olvasható a Demokrata összeállításában.
A több mint húsz éve működő Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezeteként létrejött Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. balatonfüredi központú Társadalomtudományi Kutatócsoportjának elsődleges feladata a térség tervezési, illetve fejlesztési szempontú vizsgálata. Ennek során folyamatosan figyelik a régió népességi adatainak alakulását, a társadalmi-gazdasági folyamatokat, illetve az infrastrukturális és környezeti változásokat. E munka eredményeképpen fogalmazzák meg a fejlesztési koncepciót és a hozzá kapcsolódó megvalósítási stratégiát, amelyhez a kormány, illetve az Országgyűlés rendelhet forrásokat.
Oláh Miklós kutatásvezető arról tájékoztatta a lapot, hogy a régió dinamikus fejlesztése – a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a szükséges források biztosításáról szóló 2016-os kormányrendeletnek köszönhetően – öt évvel ezelőtt indult el. A szakértő szerint ugyanis korábban az országos átlag alatti mértékben jutott ilyen jellegű pénz az övezetbe. Példaként említi, hogy a Horn-kormány idején, a 90-es évek második felében még olyan esztendő is volt, amikor egyáltalán nem kaptak turisztikai célú támogatást a balatoni települések.
A 2014–2020-as költségvetési ciklusban tekintélyes, 395 milliárd forintnyi uniós pályázati pénz érkezett a tóhoz. Többek között ez fedezi a Székesfehérvár–Balatonfüred-vasútvonal teljes megújítását, a Sió-zsiliprendszer rekonstrukcióját, ahogy a nemrég elkészült interaktív keszthelyi Kis-Balaton Látogatóközpont megépítését is. A kormány az uniós támogatások mellett további költségvetési forrásokat is biztosított a régiónak. A főként szállodaépítési és strandfelújítási nagyberuházásokat finanszírozó, önálló költségvetésű Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) mellett a kistelepülések igényeit jobban ismerő BFT is finanszíroz kisebb volumenű beruházásokat. Utóbbi tavaly összesen 220 millió forint értékű nyertes pályázatot bírált el, amelyek a településfejlesztéstől a rendezvényszervezésen, a hagyományátörökítésen, valamint a köz- és vízbiztonságon át a régiós magazin megjelentetéséig számos területet öleltek fel.
– fejtette ki.
Dombi Gábor, a Társadalomtudományi Kutatócsoport kutatásszervezője arról számol be, hogy az elmúlt években kedvező változás zajlott a Balaton-régió népességében.
A kutató kiemeli, hogy a Balaton-régió belföldi vándorlási tendenciái eltérnek az országos trendektől. Bár a külföldiek továbbra is szívesen vásárolnak ingatlant az övezetben, ez jellemzően nem letelepedési céllal történik. A Társadalomtudományi Kutatócsoport szakemberei ugyanakkor úgy tapasztalták, hogy belföldről az elmúlt években többen költöztek a Balaton térségébe, mint ahányan elköltöztek innen. Az idetelepülő magyarok többsége azonban az idősebb korosztályokat képviseli, ami a népességnyereség mellett tovább fokozza a társadalom egészére már így is jellemező helyi elöregedést. Ezzel párhuzamosan a születések száma is növekszik, de egyelőre nem olyan mértékben, hogy önmagában meg tudná fordítani a korábban már említett negatív tendenciát.
A BFT szociológus kutatói felhívják rá a figyelmet, hogy a balatoni fejlesztések hangsúlyos területe a jövőben – az építőipari beruházások mellett – a klíma- és környezetvédelem lehet. Véleményük szerint újabb népességmegtartó beavatkozások nélkül 2062-re a jelenlegi 270 ezerről akár 184 ezerre is csökkenhet az életvitelszerűen itt élők száma a KSH szakembereivel közösen készített népesség-előrebecslési kutatásuk szerint. Ami azért is aggasztó, mert ebben az övezetben jelenleg egy inaktív lakost két gazdaságilag aktív polgár tart el. Az aktuális tendenciák mellett azonban 40 év múlva ez az arány 1:1-re csökkenhet, ami rendkívül súlyos terhet róna a jelenleg erősödő pozícióban levő balatoni települések lakosságára.
A teljes összeállítás a Demokrata oldalán érhető el.