Egy jogszabálymódosítás révén az illetékes hatóság külön felszólítás és helyszíni szemle nélkül is kivágathatja az elhanyagolt, gondozatlan szőlőültetvényeket. Így aztán ha nem figyelünk, előfordulhat, hogy mire legközelebb a birtokra tévedünk, a tőkéknek már nyomuk sincs.
Az intézkedés célja, hogy megfékezzék az elmúlt években megjelent fitoplazma-betegség terjedését. A hátteréről pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól kértünk és kaptunk tájékoztatást. Mint azt megtudtuk: az aranyszínű sárgaságot okozó Grapevine Flavescence dorée (FD) nevű fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig évente akár meg is tízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban nagymértékben csökkenthető a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni kezelésekkel. Magyarországon 2013 augusztusában észlelték először a kórokozót a szőlőültetvényekben, Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon.
2016-ra már hét dunántúli megyében mutatta ki a hatósági laboratórium a fitoplazmát szőlőn. A vonatkozó jogszabály (egészen pontosan 7/2001 (I.17.) FVM rendelet, ki lehet keresni) értelmében a fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres, fertőzöttnek nyilvánított körzetben a tüneteket mutató tőkéket meg kell semmisíteni és abban, valamint az azt körülvevő, 3 kilométer szélességű biztonsági övezetben (ezt együttesen körülhatárolt területnek hívja a szakma) a termelőnek kötelező a szőlőkabóca elleni védekezés. A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő, vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására előírt kötelezettségét. A jogkövető magatartást folytató termelők elvárják, hogy a többi termelő is végezze el a károsítók elleni védekezést, ezáltal csökkentve a fertőzési forrásokat – ugyanígy jogos igény a hatóságtól a fertőzési forrásul szolgáló elhanyagolt ültetvények azonnali kivágatása.
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a módosított jogszabály csak a növényegészségügyi zárlattal érintett területre vonatkozik, ezek esetében gyors és egyszerűsített eljárás szerint lehet elvégezni a gondozatlan ültetvény felszámolását. A szabályozás nem írja elő a külön szemle végzését és felszólítás kiadását az elhanyagolt ültetvényben a művelés elrendelésére. Ezt a fertőzéskor a kormányhivataloknál szokásos módon kihirdetett határozatban rendelik el a körülhatárolt terület egészére. Ezért az ültetvényekben végzett szemlén a növényvédelmi felügyelőnek már csak ellenőriznie kell az előírt gondozási kötelezettség teljesítését, s ha ez nem történt meg, határozatban elrendeli a gondozatlan ültetvény kivágását. Amennyiben a földhasználó ennek nem tesz eleget, a kivágást az ő költségére, közérdekű védekezésként végzik el.
A jogszabály-módosítás révén a körülhatárolt területen belül az elhanyagolt ültetvények felszámolása a következő tenyészidő kezdete és a szőlőkabóca lárvakelése, a fertőzési folyamat megkezdése előtt válik lehetővé. Ez egyszerre szolgálja a növényegészségügyi biztonságot és a jogkövető termelői magatartás támogatását. A kormányhivatalok a felszámolás sorrendjének megállapításakor figyelembe veszik az elhanyagolt ültetvények elhelyezkedéséből adódó növény-egészségügyi kockázat mértékét is. A fitoplazma-fertőzés miatt körülhatárolt területeken belül az elhanyagolt ültetvényeken a növények gyökérzettel együtt történő kivágása és égetéssel való megsemmisítése a földhasználó kötelessége és mivel annak költségei őt terhelik, kártalanítás nem jár érte. A kényszer-intézkedések költségét az állam megelőlegezi, majd behajtják a tulajdonoson.
Mint arról már fentebb szó esett, az országban elsőként megyénkben azonosította a hatóság a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget 2013-ban, a kór a már fertőzött, szomszédos Szlovéniából került át magyar területre. Lenti és Kerkateskánd környékén, 30 szőlőnövényben és a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabócában mutatta ki a NÉBIH referencia laboratóriuma a kórokozó fitoplazmát. A kormányhivatal kijelölte a fertőzött tőkék körüli 1 kilométeres fertőzött területet és az azt körülvevő, 3 kilométer széles biztonsági övezetet. Megelőzési és felszámolási program keretében állami védekezésként légi permetezést hajtottak végre a szőlőkabóca ellen a fertőzöttnek nyilvánított területen, majd ezt megismételték a következő évben. 2014-ben csekély mértékben terjedt tovább a betegség, 74 szőlőnövényben azonosították. 2015-ben az előző évi fertőzött területeken kívül új fertőzést azonosítottak Nagykanizsán, csemegeszőlőben, illetve Dobriban, szőlő termőültetvényben, a korábbi évek fertőzési területeihez közel. 2016-ban az előző évek fertőzési területein kívül nem találtak újabb fertőzést. Jelenleg két góc található Zala megyében: az egyik Lenti térségében 9 települést érint Rédicstől Csörnyeföldig, a másik Nagykanizsa környékén, ahol 3 település határának egy része került a körülhatárolt területbe.
Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a borvidéken várhatóan egyre komolyabb problémákat okoz majd a betegség, mégpedig azért, mert a gazdák nem mindig ismerik fel időben.
– Sajnos, nagyon gyakran összekeverik egy másik kórral, az eszkával, ami egyfajta gyökérbetegség – hallottuk Simon Zoltántól. – Megkülönböztetni igazán csak akkor lehet egymástól a két kórt, amikor a fitoplazmánál nyáron besodródnak a levelek. Az ezt megelőző fázisban mindkettő betegségnél a lombozat sárgulása tapasztalható, illetve ami tipikus, hogy az eszkánál elreped a tőke. Mire a gazdák rájönnek, hogy a kabóca, illetve a fitoplazma kártételével állnak szemben, már az egész ültetvény fertőzött. A kabóca pedig jó, ha egycentis, ezért nehezen észrevehető, a legjobb, ha sárga ragacslapokat helyezünk ki a szőlőbirtokon. Ebbe tömegével ragadnak bele a kabócák, ha vannak. Így már sokkal inkább felismerhetők.
Simon Zoltán azt is hozzátette: a másik fő probléma, hogy a gazdák, ha fel is ismerik a fitoplazmát terjesztő rovarokat, lényegében velük szemben hatástalan növényvédő szereket alkalmaznak ellenük – s erről nincs is tudomásuk, azt hiszik, hogy amivel eddig permeteztek, az jó a kabócára is. A rovarral szemben azonban egy speciális készítmény hatásos, ám ennek alkalmazása megfelelő képzettséghez kötött.
(10:44)