Élményösvény, látogatóközpont, borteraszok – állami támogatással építik ki a Légli-birodalmat (24.hu)

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ezúttal Balatonboglár önkormányzatának adott egyedi támogatást. A település négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt, mind a négy cég a Légli család vállalkozása – írja a 24.hu. A Konyári Pincészet valamiért kiszállt a projektből.

Látogatóközpont, kilátó és borteraszok is épülnek az MTÜ által biztosított egyedi támogatásból a Balatonboglártól délre, 3 kilométerre található Szőlőskislakon. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a Légli testvérek birodalma.

Légli Géza, az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: „Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását.”
Légli Ottó a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője.
A harmadik testvér, Légli Attila keramikus, a szőlőskislaki Légli Kerámia Manufaktúra alapítója.

Habár az MTÜ oldalán nyoma sincs az állami támogatásnak, Mészáros Miklós, Balatonboglár fideszes polgármestere bejelentette a Facebookon, hogy az állami turisztikai ügynökség közel 800 millió forintos hozzájárulásával turisztikai attrakció épül a János-hegyen. Nem sokkal később egy videóban is beszélt a tervekről:

Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva, úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a támogatásból utakat építenek, villamosítanak, valamint egy látogatóközpontot is felhúznak, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Egy tavaly év végi polgármesteri határozatból tudható, hogy négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt az önkormányzat, és mind a négy a Légli család cége.

  • A Jankovich Major Kft. és a LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft. Légli Ottó érdekeltsége,
  • a Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.-nek Légli Géza az ügyvezetője,
  • a Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft. pedig Légli Géza és Légli Attila vállalkozása.

 

Konyári kiszállt

Az első tervek alapján a Jankovich Major Kft. helyett a Konyári Pince lett volna az egyik konzorciumi tag. A határozatban azonban az olvasható, hogy a Dél-Balaton másik ismert borászata „végül konzorciumi partnerként nem vesz részt a projektben”. Konyári Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért szállt ki, csak annyit mondott, hogy nekik nem ez a rész a fő területük.

Az önkormányzat által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányban egyébként többször hivatkoztak „a két húzónév összefogására”, azaz a Légli és a Konyári brand „vonzerejére”.

A projekt célját így határozták meg az önkormányzati tanulmányban: „egy borturisztikai élményösvény kialakítása a balatonboglári János-hegyen, egységes arculattal rendelkező borteraszok, kóstolóterek, kerékpáros állomás és szervízpont kialakításával, rendezvények megtartásához megfelelő infrastrukturális háttér létrehozásával”. A beruházás fontosságát a többi között azzal indokolták, hogy „a borvidék és a (…) terület jelenleg alulteljesít”.

A több mint száz oldalas tanulmányban írnak az ország egyik legismertebb borászati cégéről, a balatonboglári BB-ről is, de nem tüntetik fel túl jó színben, mondván, annak köszönhetően „a borvidék megítélése meglehetősen vegyes, a minőségi borfogyasztóban rossz asszociációkat kelt, ami a borvidékre is rányomja/rányomta a bélyegét.” Ugyanakkor ma már nemcsak a BB-vel azonosítják a borvidéket, hanem többek között Légliék pincészetével.

 

Légli: “A beruházás több fontos célt szolgál”

A tervek szerint négy borteraszt alakítottak volna ki, kettő Konyári Dániel, egy-egy pedig Légli Ottó és Légli Géza tulajdona lett volna. Miután Konyári kiszállt, a 24.hu érdeklődött a polgármesternél, hogy mit jelent ez a változás a projektre nézve. Mészáros Miklós egyelőre nem válaszolt a kérdésekre, ám Légli Ottóval a Kossuth Rádió május 19-ei Hajnaltáj című műsorában beszéltek a 2023-ra megvalósuló tervekről, bár azt nem említették, hogy azok megvalósítására a pénz az MTÜ-től érkezik.

Légli Ottó arról beszélt, hogy a beruházás több fontos célt szolgál, például hogy a gazdák „egyáltalán meg tudják közelíteni a munkahelyüket, konkrétan a szőlőjüket”. Kiderült az is, hogy „pormentes út” épül, valamint hogy „körülbelül 30 ingatlan élt az áramigénylés lehetőségével”. A 24.hu forrásai szerint az ingatlanok jelentős része Légliék tulajdona.

Jóval többen indultunk, eredetileg 15 gazda gondolkozott ezen, de végül is öt állomás lesz, alapvetően a szőlőhegyre alapozva, a borkultúrára, a helyi értékekre – összegzett Légli.

A 2020 elején a 24.hu birtokába került dokumentumból tudható, hogy az MTÜ egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat. Ebben szerepelt a „János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése” is, amire 745 millió forintot kért a balatonboglári önkormányzat. A polgármester közelmúltbeli bejegyzéséből derült ki, hogy az MTÜ megítélte a támogatást a városnak, noha ennek az ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán nincs nyoma. Ott továbbra is csak a 2020-ban lezárt pályázatok láthatók.

 

Balatonboglár már több mint egymilliárd forint támogatást kapott

Balatonboglár egyébként már több mint egymilliárd forint egyedi támogatásban részesült, miután korábban 383 milliót forintot nyert a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, amit egyelőre meg sem építhetnek, mert a bíróság kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.

A Gömbkilátó környezetének fejlesztésére 81 millió forint egyedi támogatást kaptak, de Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől.

Guller Zoltán vezérigazgató tájékoztatása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről. Guller korábban arról beszélt, hogy a beérkező igényekről egy szakmai grémium dönt, de az MTÜ még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására sem adta ki ennek névsorát a 24.hu-nak, így a portál bíróságon próbálja megtudni, ki vagy kik döntenek az állami milliárdok sorsáról.