Egy olyan felület jött létre, amelyen keresztül rugalmasan, gyorsan és színvonalasan tudnak különböző felméréseket készíteni és elemezni, eredményeit visszacsatolni. A TDM és a Tihanyi Turisztikai és Marketing Egyesület annak érdekében indította el a projektet, hogy valós és friss adatokra támaszkodva kapjanak információkat a tihanyi turizmusról.
Az első felmérés ugyan nem reprezentatív, mert csak kevesen töltötték ki a kérdőívet, így az egyedi, alkalmi és véletlenszerű tapasztalatok, vélemények valódi súlyukat meghaladóan eshettek latba. Ennek ellenére megfontolásra érdemes eredmények születtek; olyan észrevételeket is rögzítettek, amelyek többek véleményét fogalmazzák meg, és jól jellemzik a helyzetet. Az egyik fontos kérdés, amit a szállásadóknak tettek fel, a vendégforgalom nagyságának megítélésére vonatkozott. Tudjuk, hogy ebben a témában sok a szubjektív elem, ezért a válaszokat célszerű némi távolságtartással szemlélni – írja a Tihanyi Visszhang.
Sok vállalkozó szerint ugyanis akkor is kevés a vendég, ha a félsziget éppen megbillenni készül a súly alatt. Azt azonban magam is tapasztaltam, hogy az idei szezon július közepén, hétfő délelőtt „félházasnak” tűnt. A Kotyogós kedden tíz óra körül már nagyjából benépesült, de a forgalom – az ott dolgozók szerint – legfeljebb egy októberi szombat délelőttel ért fel. És valóban: nem volt tömeg az utcákon, egész jól lehetett gyalogosan haladni a Kossuth Lajos utca bokatörő szélein, és a főtéren is csak parkoló autóból volt sok – fogalmazott Juhász Gábor megválasztott képviselő.
A helyi vállalkozók tudják, hogy a pihenés, az élményszerzés és az itt elköltött összeg szempontjából kulcsfontosságú a Tihanyban eltöltött idő hossza. A szállásadók tapasztalatai szerint a rövid, egy-két,de legfeljebb három éjszakás vendégeskedés adja a tihanyi vendégéjszakák zömét. Ezt visszaigazolja felmérés: a megkérdezett vendégeknek csak 12 százaléknál is kisebb része maradt helyben négy vagy több éjszakára. A szállást igénybe nem vevők aránya, vagyis a néhány órára, de maximum egy napra érkezők csaknem 65 százalékot tesznek ki. Ez alacsony érték, aminek javításán érdemes lenne dolgozni. Az okokat vizsgálva kiderül, hogy a megkérdezettek egy része nem azért korlátozza a látogatás idejét, mert elégedetlen a helyszínnel, hanem mert már járt itt, ismeri a helyet, a közelben él vagy van nyaralója, lakhatása nem messze Tihanytól.
Mindebből adódik a kérdés, hogy a rendelkezésre álló időt mire fordították a megkérdezettek, és a meglátogatott helyek mellett milyen más nevezetességeket terveznek még megnézni. Az összesítés élén mint az várható volt az Apátság áll, ezt követi a Belső-tó, a strandok, a Levendula-ház, az Illatok Háza, a lepárló, a Lavender és a Rege cukrászda. A lista kevésbé népszerű tételei alapján levonhatjuk azt a nem túl meglepő következtetést, hogy a fizikai erőfeszítést követelő programok, mint a túrázás vagy a biciklizés – 30 fokban – csak kevesek számára jelent opciót. Ilyen időjárás mellett a vízpart, a séta a településköz-pontban, a múzeumok és a vendéglátóhelyek a legkedveltebb helyszínek.
Az elégedettséget vizsgáló kérdésblokkban a szállás- és vendéglátóhelyek színvonalára is rákérdeztek – ezekkel láthatóan nem volt különösebb probléma. A közlekedési-parkolási lehetőségekkel azonban –mint az várható volt – kevésbé voltak megelégedve a látogatók. A helyi kultúra, a helyi szokások megismerésének lehetőségeit is csak a megkérdezettek fele tartotta megfelelőnek; de 28 százalékuk nem is érdeklődött a téma iránt, így nem is várható el a magasabb értékelés. Kulcskérdésnek számít az ár/érték-arány megítélése, ezért jó tudni, mit gondolnak a vendégek erről. 17 százalékuk inkább elégedetlen volt, a további 37 százalékának pedig voltak fenntartásai. Inkább elégedett vagy maradéktalanul elégedett a válaszolóknak csak egyharmada volt. Ez a kérdés mindössze a látogatók 3 százalékát nem érintette, vagyis –feltehetően – ennyien nem ettek, nem ittak, nem parkoltak, nem szálltak meg, és sem-milyen belépőjegyes programon sem vettek részt.
A kutatás során azt is vizsgálták, hogy Tihany büszkesége, a levendula és a Levendula Hetek programsorozata milyen hatással van az idegenforgalomra. Ez egy alapvető kérdés, hiszen a helyi turizmus egyik „zászlóshajójáról” van szó. A kutatás kiterjedt a húsz éve „virágzó” rendezvény ismertségének, népszerűségének vizsgálatára. A vendégek válaszaiból az látszik, hogy akik itt voltak, azok döntő többsége elégedett volt a programkínálattal – bár a többség, 71,7 százalék nem tudott róla -, és jónak tartották a színvonalat is. A természeti környezet állapotát is díjazták, akárcsak a helyiek vendégszeretetét. Eszerint egyelőre nem kell tartani a levendula-kultusz végétől. Arra viszont lenne igény, hogy ne csak a megszokott keretek között, hanem más formákban is bemutatkozzon ez a növény. A levendulás kozmetikai workshopoknál többen vennének részt egy levendulás gasztronómiai workshopon, és a növény történetét feldolgozó, valamint a helytörténeti sétákra is jelentkeznének a válaszadók a fesztivál elmúltával is.
A kérdést a vállalkozók oldaláról is megvizsgálták, már csak azért is, mert nemcsak az önkormányzat, hanem egyes a vállalkozók is anyagi forrásokat és munkát fektetnek a szervezésbe, a programokba. A Levendula Hetek hatásos és eredményes meghirdetése nélkül nem teljesülhetnek a marketing- és az imázscélok sem, ezért rákérdeztek a kommunikációra is. A vállalkozók szerint nem állt rendelkezésükre elegendő információ a rendezvényről, és a vendégek zöme nem is a rendezvény miatt érkezett Tihanyba, hanem attól teljesen függetlenül. Előzetes információja egy jelentős részüknek egyáltalán nem volt. A szállásadók szerint szükség van a rendezvényre, de nagyobb ráfordításra és ismertebb előadókra lenne szükség, és fontos lenne az is, hogy a minden levendulaültetvény ápolt, gondozott legyen.