Egyre népesebb a kabóca-populáció a Balatonnál (veol.hu)

Énekeskabócák dalától hangos az utóbbi hetekben a Balaton-part, a mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajok egyre elterjedtebbé váltak az utóbbi években térségünkben. Az Adrián természetesnek ható jellegzetes ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani.

A tavalyi évhez képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható – mondta a veol.hu-nak Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője. Hozzátette, a jellegzetes hangot az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű – két-három centiméteresre növő – kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben.

“Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten.– Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek”

– magyarázta a szakember.

A mannakabócák – amelyek az adriai „koncertek” első számú előadói – az óriás énekeskabócánál is melegigényesebbek, korábban a Tihanyi-félszigetnek is csak a legmelegebb részein fordultak elő, ugyanakkor néhány éve már a Dörögdi-medencében is azonosították a rovart.

Arra, hogy miért észlelhetik egyre több helyszínen e fajokat, egyelőre nincs pontos magyarázatuk a szakembereknek, de az éghajlatváltozással járó felmelegedés hozzájárulhatott ehhez. Érdekesség, hogy a fenti két kabócafaj mellett a Tihanyi-félszigeten előkerült egy másik, szintén a mediterrán éghajlatot kedvelő faj, a déli énekeskabóca is, amelynek megjelenését már mintegy száz évvel ezelőtt is leírták a szakemberek, ezután azonban hosszú évtizedekig nem észlelték a jelenlétét.

Vers József elmondta, nehéz pontosan megmondani, milyen hatása van a két kabócafaj elterjedésének, jelenlegi tudásunk szerint nem határozzák meg további fajok sorsát, az övékét viszont gyakran idő előtt megpecsételi, hogy a madaraktól a kisemlősökig számos faj számára szolgálnak táplálékul.

Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke ötezer forint.