Claire Kenneth, vagyis Kende Klára regényeiért egykor sorban álltak a Váci utcában. A kommunizmus időszakában azonban az írónő kényszerből három telet töltött egy fűtetlen siófoki nyaralóban. Később Amerikában futott be. Az ő története is szerepelt dr. Kovács Emőke siófoki előadásán, amelyen tizennyolc híres balatoni nőről mesélt a történész.
Claire Kenneth életét is feldolgozta dr. Kovács Emőke a Balatoni értéktár című sorozatában. A történész három eddig megjelent kötetében a tóhoz kötődő nemesek, írók, színészek és képzőművészek életén keresztül mutatja be a Balaton elmúlt századait. Siófokon, a Harmónia Világban megtartott Balatoni nők című előadásához ezekből a kutatásokból merített. Az előadásból a sonline.hu négy déli parti történetet idézett fel.
Kovács Emőke elmesélte, hogy a siófoki könyvtár vezetőjeként kollégái újra akarták köttetni Claire Kenneth regényeit, mert az olvasók annyit forgatták őket, hogy elkoptak. Évekkel később egy régi újsághír keltette fel a kíváncsiságát, majd elkezdett kutatni.
Mint kiderül, Claire Kenneth, vagyis Kende Klára 1932-ben megnyerte a balatonalmádi strandszépségversenyt. Már a háború előtt népszerű szerzőnek számított Magyarországon, az Éjszaka Kairóban című regénye nagy példányszámban fogyott.
Könyveit 1948-ban tiltólistára tették, budai lakásukat elvették, 1951-ben pedig férjével, Bárdossy Pállal együtt a tiszasülyi rizsföldekre telepítették ki. A férjét egy szökési kísérlet után elfogták és bebörtönözték. Kende Klára a fiával Balatonszéplakra került, ahol egy fűtetlen nyaralóban éltek.
Az írónő később úgy emlékezett vissza, hogy a rossz állapotú ház a tanyasi szállásuk után valóságos palotának tűnt. A nyári megérkezés örömét aztán egészen más tapasztalat követte. Télen kiürült a fürdőtelep, a hóviharban elment az áram, és még a posta is zárva volt. Kovács Emőke az Andrea című novellában ismert rá ezekre a széplaki évekre. A levéltárban arra is megtalálta a választ, miért maradt az írónő télen is a nyaralóban. Ez volt a kijelölt lakóhelye, amelyet engedély nélkül nem hagyhatott el.
Az 1956-os forradalom után a házaspár az Egyesült Államokba emigrált. Kende Klára eleinte egy szőrmeüzletben dolgozott modellként, majd Amerikában is megjelentek az írásai, és új olvasóközönségre talált.
New York-i éveiben Karády Katalinnal és Zilahy Lajossal is kapcsolatot tartott, és személyesen ismerte Marilyn Monroe-t, Tony Curtist és Greta Garbót. A Balaton az amerikai éveiben írt műveiben is visszatért.
Egy fal mögött bujkált a hollywoodi színésznő
Gaál Franciska színésznő a budai Tabán szegény zsidó kereskedőcsaládjából jutott el a némafilmeken és a német hangosfilmeken át Hollywoodig.
Már az Egyesült Államokban dolgozott, amikor a negyvenes évek elején hazatért Magyarországra. Kovács Emőke szerint a honvágy is közrejátszhatott a döntésében. A vészkorszakot férje balatonboglári kastélyában, egy elfalazott szobában vészelte át. Bujkálása idején a helyiek gondoskodtak róla.
Egy újságírói visszaemlékezés szerint, amikor az első szovjet alakulatok megérkeztek, a színésznő kimerészkedett a balatoni országútra. Az egyik orosz tiszt felismerte benne a Kismama főszereplőjét. A film nagy siker volt a Szovjetunióban, és a beszámoló szerint a katonák rögtönzött kórusa ott helyben elénekelte neki a Péter című film egyik dalát. Gaál Franciskát később Moszkvában is ünnepelték. Amikor azonban a férjével ismét az Egyesült Államokba költözött, korábbi filmsikerei ellenére már nem tudta folytatni a pályáját.
Tüdős Klára a Váci utcában divatszalont vezetett, Balatonbogláron házmester lett
Tüdős Klára bár szigorú debreceni református családban nőtt fel, már fiatalon lázadozott az ellen, amit elvártak tőle. Az Operaház első női jelmeztervezője lett, majd saját erejéből divatszalont nyitott a Váci utcában. Mercedesszel járt, második férjével, Zsindely Ferenc államtitkárral az Istenhegyi úton élt. Kovács Emőke szerint büszke volt arra, amit a munkájával elért, és egész életében fontos maradt számára a református hite.
A második világháború alatt az Istenhegyi úti villa megtelt üldözöttekkel. Tüdős Klára és férje zsidóknak és illegalitásban élő kommunistáknak is menedéket adtak, Apró Antal családját is befogadták. Egy idő után már annyian voltak a házban, hogy alig fértek el.
A háború után azonban „jött a feketeleves”. Vagyonukat államosították, a kitelepítés után pedig nagy nehezen Balatonbogláron találtak lakóhelyet. Egy ismerősük villájában húzták meg magukat, ahol a házmesteri teendőket látták el. Zsindely Ferenc Bogláron halt meg.
Kovács Emőkét a kevésbé ismert boglári évek érdekelték, ezért a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában elolvasta Tüdős kétkötetes, gépelt emlékiratát. Ebben talált rá a házaspár balatoni történetére, amelynek később külön is utánajárt. Tüdős Klára a boglári évek után egy lakótelepi lakásba került, majd Ausztráliában élő lányánál próbált új életet kezdeni. Végül hazatért, és a református egyház közösségében talált helyet magának.
Andrássy Máriáról kapta a nevét Balatonmáriafürdő
Balatonmáriafürdő névadója gróf Andrássy Mária (1865–1953), gróf Széchényi Imre felesége. A település neve a balatoni szőlők újjátelepítésének idejéből ered. A filoxéravész után Széchényi Imre szőlőtelepítési kormánybiztosként dolgozott a termesztés újraindításán. Az új szőlőtelepek egyikét a feleségéről Mária-telepnek nevezték el. Ebből alakult ki a mai Balatonmáriafürdő.
Kovács Emőke előadásában megemlítette, hogy Andrássy Mária élete Balatonföldvárhoz és Somogyvárhoz is kötődött. Somogyváron óvodát alapított és segélyegyleteket szervezett. A második világháború után elveszítette a vagyonát, Ausztriában talált menedéket, és ott halt meg 1953-ban. A rendszerváltás után a somogyvári családi kriptában helyezték nyugalomra.
Balatonmáriafürdőn ma a település neve mellett egy szobor is emlékeztet rá.