Bezártság a tónál (magyarhirlap.hu)

A karantén a Balatonnál is karantén.

 

– Balatonfüred nem a legjobb példa, lévén ha sok, a járvány okán ideiglenesen kitelepült „fő- és városi” embert keres, akkor inkább Pécsely, Vászoly, Nagyvázsony vagy Dörgicse irányába kellene keresgélni – igazít ki a Ta­gore sétányon megszólított Elekes István.

Mint fogalmaz, ő maga ugyan eredendően budai polgár volt, de pár esztendeje elkezdtek először két-, majd egy éve háromlaki életet élni. Magyarázatként kifejti, a II. kerületi társasházi otthon mellett a feleség szüleinek halála után örököltek egy veszprémi panelben lévő ingatlant, amihez a tavalyi év elején alkalmi áron beszereztek egy „első látásra szerelem-telket” egy takaros kis présházzal a Balaton-felvidéken. A járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések hatására először arra gondoltak, bezárkóznak a budai lakásba, majd ezt Veszprémre, utóbb pedig a Dörgicse határában lévő présházra módosították.

– Ami étel-ital volt a két városi kamrában, azt betettük a kocsiba, vettünk hozzá még pár apróságot az egyik útba eső boltban, és kész – mondja a férfi. – Két gyerekünk önálló életet él, van három unokánk, ez épp elég gond ahhoz, hogy jelen helyzetben ne akarjuk egymást látni egy pár hétig – toldja hozzá a felesége kényszeredett mosollyal.

Irodai munkájukat távolról is tudják végezni, ehhez minden szükséges kellékkel rendelkeznek. Esténként romantikáznak, beszélgetnek a múltról, és a jövőt latolgatják, Füredre pedig csak óvatosan, maszkban járnak sétálni. Tartják a szabályokat, nem mennek közel a másikhoz, de ennyi közösségi élmény azért kell az embernek ahhoz, hogy „ne csavarodjon be egy présház félmélyén”.

*

Azt, hogy pontosan mennyi „fő- és városi” ember húzódhatott meg a Balaton-felvidék kisebb-nagyobb helységeiben, eléggé nehéz megbecsülni. Némi fogódzót adhatnak e tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási és egyéb felmérésekből keletkezett adatai. Ezek szerint a tó úgynevezett üdülőkörzetében tíz járás fekszik. Ebből a balatonfüredihez huszonkét község tartozik, míg mondjuk a siófokihoz huszonnégy, a balatonalmádihoz tíz, a keszthelyihez pedig kereken harminc.

Ha mindent egybevetünk, százhetvenkilenc település van e tíz járásban, melynek lakossága valamivel kétszázhatvankétezer fölötti, és e népesség ötvenhét százaléka él a vízpart közelében. Az üdülőkörzet legsűrűbben lakott részei Keszthely és Hévíz vidéke, továbbá Tapolca, Siófok, Balatonfüred és Balatonfűzfő. Az adatok szerint az emberek 2003 óta folyamatosan a víz felé vándorolnak, s a távolabb eső falvak fokozatosan kiürülnek és elöregednek, s ez esetben teljesen mindegy, hogy a tó melyik oldaláról van szó.

Ha tovább vizsgáljuk az adatokat azt látjuk, a közvetlen Balaton-parti- és a gyógyvizű fürdőkkel rendelkező településeknek egy-egy átlagos júliusi napon jelentősen megnő a népességük. Öt helység (Alsóörs, Balatonszemes, Balatonakali, Révfülöp és Zalakaros) januárhoz képest a duplájára, Zánkáé 2,8-szeresére, Zamárdié pedig 3,5-szeresére hízik. Igaz, ezek jelentősebb része turista, de bő az a réteg is, amelynek itt áll a telke.

A cikk folytatása itt található