Az egyesület közösségi oldalán megosztott hír szerint a társaság 2024 őszén 157 példány egynyaras pócot telepített a fokozottan védett beregi Nyíres-tóba, illetve 176 példányt a szintén beregi Navat lápba. A telepítési helyszínek kiválasztása nem volt véletlenszerű: a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közös, hosszú kutatómunkája alapján e két láp bizonyult alkalmasnak a faj biztonságos visszatelepítésére.A telepített halak ivarérettek voltak, így számítani lehetett rá, hogy 2025 tavaszán sikeresen leívnak. Ennek igazolására újból ellátogattak az említett élőhelyekre, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak segítségével idei példányokat fogjanak, ezzel bizonyítva a szaporulat jelenlétét és a telepítés sikerességét. A lápok nagy kiterjedése miatt kérdéses volt az eredményes mintavétel, ám a kételyek hamar szertefoszlottak: mindkét helyen sikerült idei születésű példányt fogni. Ez egyértelműen igazolja, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető.
Dr. Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa úgy fogalmazott a Balaton vízgyűjtőjének halairól szóló, a turismtamagazin.hu-n megjelent cikkben, hogy a Kis-Balaton volt az egyik utolsó menedéke a Duna vízrendszerében bennszülött, fokozottan védett lápi pócnak.„Ez a faj 60 millió éve itt van a Földön, de mostanra a kipusztulás szélére sodródott, és ennek egyik oka az amurgéb, ami ugyanazokat az élőhelyeket kedveli, de jobban tud alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz, ráadásul megeszi a póc ivadékait” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a lápi póc ma már csak a Kis-Balaton legelszigeteltebb részein van jelen, ahová még az amurgéb nem tudott elérni. De az egyre gyakoribb száraz időszakok is ellene vannak, mert az utóbbi években annyira alacsony vízállások voltak a Kis-Balaton környékén is, hogy sok olyan részen, ahol régebben ez a faj megélt, ma már víz sincs.”

A lápi póc (Fotó: Adobe Stock/turistamagazin.hu)