Beregi sikertörténet a lápi póc (Umbra krameri) megmentéséért

Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság 2024-ben kezdte meg a fokozottan védett lápi póc ex situ (eredeti helyétől eltérő) szaporítását. A munkába, amely egyértelműen igazolta, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói is részt vettek – derül ki az egyesület Facebook oldalán megjelent beszámolóból. 

Az egyesület közösségi oldalán megosztott hír szerint a társaság 2024 őszén 157 példány egynyaras pócot telepített a fokozottan védett beregi Nyíres-tóba, illetve 176 példányt a szintén beregi Navat lápba. A telepítési helyszínek kiválasztása nem volt véletlenszerű: a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közös, hosszú kutatómunkája alapján e két láp bizonyult alkalmasnak a faj biztonságos visszatelepítésére.A telepített halak ivarérettek voltak, így számítani lehetett rá, hogy 2025 tavaszán sikeresen leívnak. Ennek igazolására újból ellátogattak az említett élőhelyekre, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak segítségével idei példányokat fogjanak, ezzel bizonyítva a szaporulat jelenlétét és a telepítés sikerességét. A lápok nagy kiterjedése miatt kérdéses volt az eredményes mintavétel, ám a kételyek hamar szertefoszlottak: mindkét helyen sikerült idei születésű példányt fogni. Ez egyértelműen igazolja, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető.

***
‼️A lápi póc hazánk fokozottan védett, bennszülött halfaja. Természetvédelmi értéke 250.000 Ft, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mint sebezhető (Vulnerable) fajt tartja nyilván. A Balaton  Herman Ottó idejében még olyan tömegben élt az Alföld mocsaraiban, hogy kacsák és sertések takarmányozására is használták. A faj kálváriája az árvízrendezések és lecsapolások során kezdődött, amikor élőhelyei nagy részét elveszítette. A megmaradt töredékállományok számára további súlyos csapást jelentett az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése, amely bizonyítottan zsákmányul ejti a pócok szaporulatát, és erős táplálékkonkurense is. Ha az amurgéb megjelenik egy élőhelyen, a lápi póc állománya rendszerint néhány éven belül összeomlik. A faj kritikus helyzetére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, hogy mesterségesen szaporított egyedekkel sikeresen lehet régi-új élőhelyeket benépesíteni, ami a lápi póc hosszú távú megőrzésének egyik kulcseleme.
Az egyesület a munkája során segítséget kapott a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékétől, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetétől, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától, a Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesülettől, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől, illetve a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesülettől. Nélkülük nem zárulhatott volna sikerrel a kísérlet – a közzétett beszámoló szerint.
***

Dr. Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa úgy fogalmazott a Balaton vízgyűjtőjének halairól szóló, a turismtamagazin.hu-n megjelent cikkben, hogy a Kis-Balaton volt az egyik utolsó menedéke a Duna vízrendszerében bennszülött, fokozottan védett lápi pócnak.„Ez a faj 60 millió éve itt van a Földön, de mostanra a kipusztulás szélére sodródott, és ennek egyik oka az amurgéb, ami ugyanazokat az élőhelyeket kedveli, de jobban tud alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz, ráadásul megeszi a póc ivadékait” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a lápi póc ma már csak a Kis-Balaton legelszigeteltebb részein van jelen, ahová még az amurgéb nem tudott elérni. De az egyre gyakoribb száraz időszakok is ellene vannak, mert az utóbbi években annyira alacsony vízállások voltak a Kis-Balaton környékén is, hogy sok olyan részen, ahol régebben ez a faj megélt, ma már víz sincs.”

A lápi póc (Fotó: Adobe Stock/turistamagazin.hu)