Korlátozni kéne a balatoni nagyrendezvények számát, közös csendrendeletet kell alkotni az üdülőrégió települései számára, állást kell foglalni arról, engednék-e az önkormányzatok az e-jeski használatát bizonyos feltételekkel – egyebek közt ez volt a téma az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) szerdai közgyűlésén Fonyódon.
Több aktuális balatoni probléma is szóba került a BSZ közgyűlésén, amelynek elején átadták a 2018-as év Balaton-díjasainak a kitüntetéseket, majd döntöttek arról, hogy felveszik pártolóik közé a 22 ezres tagságot számláló Balatoni Horgászegyesületek Szövetségét (BHSZ).
Balassa Balázs, a BSZ elnöke fontosnak nevezte a tavaszi és őszi balatoni szezon erősítése szempontjából a horgászturizmus fellendítését. „Sajnos messze vagyunk tőle” – fogalmazott, megemlítve, hogy nincs elég csónakkikötő- és sólyahely, valamint a partról horgászás lehetőségei is szűkösek. Kezdeményezte, hogy a BHSZ-el közösen dolgozzanak ki egy állásfoglalást a döntéshozók felé, javaslatokat téve a megoldásra.
Nem kéne ennyi nagyrendezvény
Filep Miklós, Zánka polgármestere kezdeményezte a főváros példáját említve, hogy a balatoniak is korlátozzák, szabályozzák a nagyrendezvények számát, időnként ellehetetlenítik az üdülőrégió közlekedését. „Nem biztos, hogy ilyen gyakorisággal kéne ráengedni rendezvényeket a Balaton térségére, amelyek tulajdonképpen üzleti vállalkozások” – fogalmazott.
Mivel a közlekedést sokszor akadályozzák a nem kerékpárúton közlekedő biciklisek – rendezvényeken kívül is -, javasolta a rendőrséggel való kapcsolatfelvételt, a szabálytalankodók hatékonyabb kiszűréséért, ha kell büntetéséért.
Balassa Balázs elnök a rendezvények zajhatását is kifogásoló hozzászólásokra reagálva emlékeztetett arra, hogy a BSZ régi javaslata egy egységes csendrendelet megalkotása, kiküszöbölendő, hogy egy-egy település a többiekkel való egyeztetés nélkül befogadhasson olyan rendezvényt, amely nem kívánt hatásai az üdülőrégió nagyobb területét érintik. „Elengedhetetlen a közös szabályozás” – szögezte le. (A hirbalaton.hu információi szerint ennek az ügynek lendületet ad a felháborodás, ami a Zamárdi által befogadott Red Bull Air Race-t kíséri.)
Filep Miklós, (a DRV volt dolgozójaként is) figyelmeztetett arra, hogy katasztrófális a Balaton-régió vízi-közmű helyzete az 1960-as, 70-es években kiépült csőrendszer állapota, és szennyvíztelepek túlterheltsége miatt, márpedig önkormányzati feladat a lakosság megfelelő vízellátásának biztosítása.
Mi legyen az e-jetskikkel? – felmérik az önkormányzatok álláspontját
Balassa Balázs felhívta a tagság figyelmét, hogy rövid időn belül állást kell foglalni az e-jetski ügyben: engedjék-e az e-sporteszközöket bizonyos megszorításokkal, például vízi-sportpályák kialakításával, vagy tiltsák ki azokat a Balatonról. Balogh Tibor kezdeményezte, hogy a halak ívó helye és a madarak élőhelye szempontjából is vizsgálják majd a kérdést.
A BSZ az elektromos sporteszközök, -jetski ügyében kérdőívet fog kiküldeni a közeljövőben tagjainak, hogy a válaszok alapján egységes álláspontot dolgozzon ki – közölte a szervezet elnöke. „Felelősek vagyunk a Balaton jövőjéért, az ideérkező emberek nyugalmáért, ezért ki kell mondanunk mit szeretnénk, még akkor is, ha esetleg máshogy döntenek majd a fejünk felett” – tette hozzá.
Vetőné Zeke Erzsébet a Nők a Balatonért (NABE) képviseltében felhívta a figyelmet arra, hogy hiányoznak a jogszabályok, nincs még egyáltalán szabályozva az e-jetski használata, így nehéz annak támogatásáról vagy tiltásáról dönteni. Szerinte kicsi ahhoz a Balaton vízfelülete, hogy nagy sebességű jetskiknek megfelelő vízi-sportpályákat létesítsenek.
Abban teljes volt az egyetértés, hogy a strandok vizén, illetve ahol fürdőzők előfordulhatnak, ott nincs helye semmiféle e-hajónak, e-sporteszköznek.
Hidvégi József, Fonyód polgármestere az e-jetskikből a hanghatás miatt nem kérne. „Az északi parttól, ha 500 méterre elmegy egy jetski, azt Fonyódon is jól hallani, márpedig ez a város egy pihenőövezet” – érvelt.
Szóba került a nádas és a vadkár is
Balassa Balázs elmondta, hogy a BSZ májusi ülésének témája lesz a belterületi vadkárok elleni védekezés, amelynek még mindig nem született meg a szabályozása. Megemlítette, hogy Szigligeten megoldást hozott a rendőrséggel való együttműködés, három hónapon keresztül négy helyen vadászták a vaddisznókat, aminek köszönhetően jelentősen csökkent a vadkár.
Szóba került a nádas is. Több önkormányzati vezető is sérelmezte, hogy míg évtizedekkel korábban nem volt nádas a partszakaszaik-, strandjaik bizonyos részein, az időközben odatelepült nádashoz nem nyúlhatnak többé a szigorú rendelkezések következtében. Így akinek a korábbi években nem volt pénze a medrét kotortatni, kitisztítani, az hátrányba került.
Hidvégi József, mint a házigazda Fonyód polgármestere, rövid előadást tartott az évi 110-120 ezer vendégéjszakát regisztráló városáról. Hangsúlyozta, hogy fontos településvezetőként is úgy gondolkozni, mint egy vállalkozó, és megtérülő fejlesztésekre fordítani a rendelkezésre álló forrásokat. Példaként említette a fonyódi kilátóépítéseket, és strandfejlesztést, amelyek belépőiből növekvő bevétele származik a városnak.
„Állami támogatásból fenntartani egy önkormányzatot, ez már a múlté, fontos minden települést vállalkozói szemlélettel fejleszteni” – fűzte hozzá Balassa Balázs, jó példának nevezve Fonyódot.